Mindannyiunknak van legalább egy olyan dal az életében, amely valamiért különösen fontos – egy emlék, egy érzés miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert elindított egy úton. Most a legnagyobb sztárok vallanak arról, nekik melyik volt ez a szám.

Te elmentél volna a „Csoportos ölelés", a „Rory első csókja" vagy a „Kék aratás" vetítésére? Ugye azt sem tudjuk, melyik filmekről lehet szó, pedig ilyen munkacímeket is adtak eredetileg olyan későbbi kasszasikereknek, mint a „Bosszúállók", a „Batman – A sötét lovag" és az utolsó talán a legmegdöbbentőbb: „A Jedi visszatér".

Nem hiába töri alighanem egész csapat kreatív ember a fejét egy-egy csattanós, jó címen, ami persze így utólag teljesen kézenfekvő választásnak tűnik, de hát a kibicnek semmi sem drága.

Vegyük például az E.T. eredeti címét, ami az „Egy fiú élete" volt, pedig mennyivel találóbb betűszó az E.T. – vagyis Extra Terrestrial – földönkívüli megnevezés. Annál is inkább, hogy fura is lenne azt állítani, hogy a film Eliot életéről szól.

Az ütős „Vissza a jövőbe" eredeti címe a „Paradox" volt, ami kétségtelenül leírja a dolog lényegét, ámde mennyivel játékosabb, de egyszerre közérthetőbb a véglegessé vált filmcím.

Mielőtt a kommentekben keresztre feszítenétek, eláruljuk, hogy ezeknek a címeknek egy jelentős részét sosem gondolták komolyan a filmstúdiók emberei. Az unalmas, semmitmondó munkacímek elsősorban a konkurenciának szólnak, pontosabban a konkurencia megtévesztésének.

Hiszen ki venne komolyan egy olyan mozit, amit már eleve a Kék aratás vagy a Rory első csókja címmel forgatnak? Ráadásul így a konkurencia a tartalomra sem tud következtetni.

Mindenesetre legalább viccesnek azért vicces...

New York-i „szomszédai" be akarják perelni Arne Svenson fotográfust, aki őket „használta" képei témájának, persze a tudtuk nélkül. A fotós saját lakásukban fényképezte le a gyanútlan lakókat, akik finoman szólva sem vették jó néven a privát szférájuk ilyetén megsértését.

A World Values Survey immár évtizedek óta méri a világ különböző pontjain az emberek hozzáállását, véleményét, világképét. A legutóbbi felmérésük egészen érdekes eredményeket hozott. Vajon mennyire vagyunk rasszisták mi, magyarok?

Az egyik kedvelt divatmárka nyári strandkampányában résztvevő modellt váratlanul érte a felhajtás, ami körülvette a fürdőruhák bemutatása után. Jennie Runk Facebook-oldala egy nap alatt több mint kétezer like-kal gazdagodott.

Miközben Magyarországon kirúgtak egy tanárnőt, mert az megütötte, majd megrúgta harmadikos diákját, Nagy-Britanniában 250 font (86 ezer forint) kártérítés megfizetésére ítéltek egy volt iskolaigazgatót, aki megtámadott egy vandál gyereket. Kinek van igaza?

Az nem újdonság, hogy megéri az ország első emberének lenni, különösen nyugati országokban, mert a szegény leköszönt politikus vezetői tiszte elhagyása után is komoly tiszteletdíjakban, javadalmazásban részesülhet. Ez a sors jutott Tony Blairnek, a britek volt kormányfőjének is.

A karambolok olyannyira mindennapjaink részévé váltak, hogy már fel sem kapjuk a fejünket, ha halljuk a rádióban, olvassuk a neten, hogy baleset történt valahol – legfeljebb bosszankodunk egy sort a kialakuló dugó miatt. Egy fotós azonban a fejébe vette, hogy sorozatot készít arról, hogyan is néznek ki az autók belülről – a baleset után.

Egészen páratlan filmfelvétel került elő a brit fővárosról. Az ötperces kisfilm 1927-ben készült – színesben. Megmutatjuk, hogyan nézett ki London több mint 85 évvel ezelőtt.

Kuba egyik leghírhedtebb és legjobban őrzött börtöne a Combinado del Este börtön, ahol háromezer elítélt töltheti a napjait. Több mint tíz év után először engedtek be újságírókat a falak közé. A BBC riportere járt bent.