Mindannyiunknak van legalább egy olyan dal az életében, amely valamiért különösen fontos – egy emlék, egy érzés miatt, vagy egyszerűen csak azért, mert elindított egy úton. Most a legnagyobb sztárok vallanak arról, nekik melyik volt ez a szám.
Robbie Williams
„Egészen a Blur Girls & Boys című számáig nem értettem a gitárzenét – aztán emiatt szerettem meg az Oasist – bár gyerekkoromban soha nem bírtam az együtteseket (az első lemezem Glenn Miller Greatest Hits albuma volt). Bírtam az elektronikus zenét, úgyhogy volt egy pillanat, amikor menőnek számítottam. Na, ez volt az. Aztán a nővérem megvette nekem az Adam & the Ants Prince Charming című lemezét, de gyakorlatilag egyszer sem hallgattam meg. Nem is igazán értettem. Mindez az Oasis-szel változott meg."
Ozzy Osbourne
"A Procol Harumtól az A Whiter Shade of Pale. Megtanította, hogy ha van egy tökéletes dal, akkor ne próbálkozz egy gyenge másolattal. Annyian feldolgozták már és én is erősen kacérkodtam a gondolattal – de aztán már túl sok volt az átdolgozás, úgyhogy inkább úgy döntöttem, én kimaradok belőle. Kiderült, milyen jól is döntöttem. Nehéz ügy ez a feldolgozásokkal, még akkor is, ha a saját dalodat gondolod újra."
Brian May
"Buddy Hollytól a That'll Be the Day. Ó, az a hangzás, a gitárok és a gyönyörű harmóniák... Igen, azt hiszem, a Queen egy jó része ekkor született meg."
Meat Loaf
"Egész életemben a történetmesélős dalok érdekeltek, amelyeket ha meghall az ember, képeket lát. Manapság Adele folytatja ezt a hagyományt, főleg a Rolling in the Deep című számával, amely minden idők legjobb popdala, megváltoztatta mindenki felfogását. Nagyszerű popdalai vannak. Ezt megelőzően Jim Steinman volt a kedvenc, és rögtön a kezdetekkor az Eaglestől a Hotel California."
Noel Gallagher
"A Pretty Vacant a Sex Pistolstól. Még tinédzser sem voltam, de felnyitotta a szemem és a füleim."
Brian Wilson
"A The Beatles és a Sgt Pepper's Lonely Hearts Club Band – a mai napig rendkívül féltékeny vagyok rájuk és erre az egész lemezre. Amikor a Pet Sounds album dalait írtam, a Sgt Pepper számaival próbáltam versenyre kelni. Amikor először hallottam, féltékeny voltam a hírnevükre, John és Paul énekére, és a harmóniákra. Nem hiszem, hogy amit csináltam a közelébe jöhetne a Sgt Peppernek. Talán mások zseninek tartanak, de én nem, nem vagyok az ő szintjükön."
