Minden idők egyik legnagyobb bűnözője, a Kokain Királya olyan mértékben uralta saját piacát, mint talán soha senki. Pablo Escobar fénykorában a világ egyik leggazdagabb embere volt, aki gyakorlatilag bármit megengedhetett magának. És meg is engedett.
A szegény kolumbiai földműves fiaként született Pablo Escobar 35 éves korára a világ 7. leggazdagabb embere volt, már ha egyáltalán helyesen becsülte meg a Forbes a vagyonát, ami nem volt egyszerű menet.
Az biztos, hogy a Medellín kartell vezetőjeként az egész világ kokainpiacának 80 százaléka fölött uralkodott, az 1980-as évek közepén heti 420 millió dollárt keresve, vagyonát ekkor 30 milliárd dollárra tették, de aligha túlzunk, ha azt írjuk, valószínűleg ő sem tudta már követni, mennyi pénze is van.
Mindenesetre a kolumbiai bűnöző 1987 és 1993 között folyamatosan ott volt a Forbes leggazdagabbakat jegyző listáján, 1989-ben volt a csúcson, a 7. helyen. Vagyonát a kokainnak köszönhette, ekkoriban 15 tonnányit csempészett az Egyesült Államokba – naponta, ami azt jelenti, hogy a szerrel élő amerikaiak 80 százaléka az ő anyagát használta.
Milliárdos veszteségek vállrándítással
Vagyonának egészen abszurd méretét jól jelzi, hogy egy vállrándítással írt le több száz millió dollárt veszteséget, ami abból adódott, hogy szó szerint nem tudta már hová tenni a rengeteg pénzt.
Kényszerből kolumbiai szántóföldeken, elhagyott raktárakban, a kartelltagok házainak falaiban rejtette el testvére, Robert szerint, aki egyúttal a banda könyvelője is volt.
„Pablo olyan sokat keresett, hogy éves bevételei 10 százalékát egyszerűen leírta veszteségként, amit például a patkányok okoztak azzal, hogy szétrágták a pénzkötegeket, de olyan is előfordult, hogy a bankók eláztak vagy egyszerűen elvesztek” - írta Robert Escobar könyvében, márpedig a 10 százalék az éves szinten 2,1 milliárd dollár körül van.
Akadtak egészen abszurd kiadások is, például csak a bankjegyek összefogásához szükséges gumi megvételére kénytelenek voltak havi 2500 dollárt (700 ezer forintot) költeni.
Családi élet és börtön
Pablo Escobar fia, Juan Pablo (aki Sebastián Marroquínra változtatta a nevét) elmesélte, hogy családjával egy, a Medellín környéki hegyekben található házban éltek. Egyszer, amikor Escobar lánya, Manuela majdnem kihűlt, apjuk kétmillió dollárnyi papírpénzzel fűtött be, mert az volt kéznél.
Pablo Escobart egyébként Robin Hoodnak is becézték, mert előszeretettel osztogatott pénzt a szegényeknek, otthonokat épített a hajléktalanoknak, nem kevesebb mint 70 focipályát, sőt, még egy állatkertet is építtetett.
Hatalmára jellemző, hogy amikor 1991-ben börtönbe került, az épületet ő terveztette meg. A Katedrális nevű börtönbe a kolumbiai kormánnyal kötött egyezség értelmében ő válogatta ki az elítélteket, sőt, az ott dolgozókat is, és azt is megengedték neki, hogy belülről tovább irányítsa a kartellt és látogatókat fogadjon.
A La Catedralban volt focipálya, az udvaron lehetett sütögetni, voltak kis patiók, a családja pedig egy, az intézmény mellé épített házban lakott. Ha ez nem lenne elég, még egy slusszpoén a végére: a megállapodás értelmében a kolumbiai hatóságok nem mehettek a börtön 5 kilométeres közelébe.
