Az alig pár házból álló connecticuti Johnsonville meglehetősen hányatott történetének új fejezetét írhatja az, akinek van nem egészen 2 millió dollárja arra, hogy megvegye a települést. Sokkal több lehetőség van benne, mint lakó.
Ami mondjuk nem nagy mondás, hiszen a kisváros (falu?) lassan két évtizede teljesen üresen áll. A Connecticut folyó mellett egy 25 hektáros területen fekvő Johnsonville akár egy izgalmas projekt is lehet, hiszen számtalan lehetőség nyílhat a kiaknázására.
Az 1802-ben alapított falucska a malomiparra és a fonalgyártásra épült, és tényleg úgy néz ki, mint egy klasszikus XIX. századi amerikai település a korszak minden kötelező kellékével: pár ház, templom, vegyesbolt, postahivatal – tényleg az ember azon sem lepődne meg, ha pár cowboyt hirtelen belovagolna.
De nem fog, és nem csak azért, mert a cowboyok mára maximum motoron érkeznek, de azért is, mert a települést szinte teljesen elfelejtették. Egy ideje már haldoklott, amikor 1972-ben egy villám belecsapott a malomba, ami porig égett.
„Csak a móka kedvéért vette meg” – mondta Sherri Milkie, hozzátéve, hogy miután a malom leégett, Raymond Schmitt egyfajta múzeumként próbálta meg újraéleszteni a települést.
Noha elég ritkán engedett be kívülállókat, amikor megtette, akkor szép pénzeket keresett azzal, hogy esküvőkre bérbe adta az egész kisvárost.
Aztán 1994-ben feladta, és kitette az Eladó táblát Johnsonville-re. Úgy gondolta, 3,5 millió dollár méltányos ár lenne érte, de ezzel egyedül maradt, mert senkit nem érdekelt a befektetés. Egészen 2001-ig így volt ez, amikor a Meyer Jabara hotelcsoport megvette az ingatlant azzal, hogy nyugdíjasok falujává alakítja át.
Ebből aztán nem lett semmi, elsősorban azért, mert a vevőt figyelmét más dolgok vonták el – mesélte Sherri Milkie. Johnsonville azóta, azaz immár 16 éve, csak pusztul, nagy kérdés, hogy most lát-e majd valaki elég fantáziát benne.
Jó lenne, mert alighanem ez a kisváros utolsó esélye.
