Kína forradalmi napokat él át, ám ez (egyelőre) nem fenyegeti közvetlenül a pártelit hatalmát, hiszen szexuális forradalomról van szó, méghozzá olyanról, amit ezúttal nem a vezetés kényszerít rá az emberekre. Betekintünk a hálószobaajtók mögé.

Kínába is megérkezett a szexuális forradalom, a fiatalok a jelek szerint megunták a prüdériát és elkezdtek nemi életet élni. Ráadásul (ó, borzalom) házasság előtt. Egy 2012-es felmérés szerint több mint kétharmaduk érzi úgy, hogy nem szeretne szűzen megházasodni, és bár más felmérések ennél alacsonyabb arányokat mérnek, a jelenséget nem lehet eltagadni.

Aminek persze megvannak a maga veszélyei, például azért, mert a szexuális oktatás a mai napig rendkívül hiányos Kínában, a védekezés sok helyen szinte ismeretlen dolog, aminek következtében megugrott a szexuális úton terjedő fertőzések és az abortuszok száma.

A Kommunista Párt évtizedeken keresztül jelen volt a hálószobákban, ha másként nem, akkor az egyke-politikával, amiből éppen mostanában próbálnak meg kihátrálni.

A tabuk maradtak

Ha az egykepolitikának lassan vége is, a szexuális élettel kapcsolatos tabuk tovább élnek, ami nem is csoda, hiszen nem volt az olyan régen (társadalmi léptékkel mérve semmiképp), hogy 1997-ben eltörölték a házasság előtti szexuális életet bűnnek nyilvánító törvényt.

A hírek a mai napig is szinte kizárólag a bűnözéssel és a botrányokkal kötik össze a szexet, az iskolák közül jó pár akad, amelyik tiltja a randevúzást, és ugyan a házasságon kívüli szex már nem tilos, de az így született gyerekek hátrányos helyzetből indulnak, az édesanyák például többféle támogatástól is elesnek.

Mindezek ellenére az egyre több pénzzel (és szabadsággal) bíró kínai fiatalok a szexuális forradalom mellett tették le a voksukat. Csak legyen, aki megtanítja őket az alapvető ismeretekre.

Nagyon keveset tudnak 

Ezek hiánya ugyanis komoly gondot jelent. Míg a régió más országaiban (Japánban, Dél-Koreában vagy éppen Tajvanon) a szexuális életre nevelés kötelező iskolai tananyag, addig erről Kínában egyelőre szó sincs, a sulikban csak alapvető anatómia kérdésekkel foglalkoznak.

Ráadásul a felnőtt társadalom a szexre (a focihoz, a divathoz és hasonló időtöltésekhez hasonlóan) még mindig valami olyasmiként tekint, ami elvonja a figyelmet a tanulástól, ekképpen pedig káros.

Az alapüzenet az önmegtartóztatás, az a kevés szexuális oktatás pedig (az UNESCO és az egyik pekingi egyetem közös, 2013-mas tanulmánya szerint) „terroralapú”, azaz elsősorban a várandósság, az abortusz és a HIV-fertőzés negatív vetületeit emeli ki.

A szerelemről, a párbeszédről és a két ember közötti bizalomról szinte semmi szó sem esik a kínai iskolákban, miként arról sem, miként lehet nemet mondani, hogyan lehet elkerülni a zaklatást vagy a szexuális bántalmazást. A homoszexualitás egyáltalán nem téma, és a szülők is csak ritka esetekben beszélgetnek a szexről a gyerekükkel.

Nem csoda, hogy a 24 év alatti, szexuálisan aktív nők közel negyedével fordul elő, hogy akaratán kívül várandós lesz. A tabletta használata nem elterjedt még a férjezett nők körében sem, és egészen tavalyig a kondomok reklámozása is tiltott volt a tévékben (szemben például az abortusszal).

Végül még egy rémisztő adat: Kínában minden megszületett gyermekre 2,5 abortusz jut. Ugyanez az arány Oroszországban 2, az Egyesült Államokban pedig minden öt megszülető gyermekre jut egy művi terhesség-megszakítás.

(Fotó: pixabay.com / 393334)