Magyarországon is nagy divat az egy légterű irodák használata, azaz amikor a dolgozókat egyetlen nagy, egybefüggő térben helyezik el. Na, ez az, ami senkinek sem jó – állítja egy friss felmérés.

Az 1950-es években kezdett elterjedni az egy légterű, nyitott irodák használata. Az elképzelés (elméletben) nem is volt teljesen ördögtől való, hiszen abból indult ki, hogy a válaszfalak eltüntetésével a dolgozók közötti kapcsolat kreatívabbá válik, ami természetesen jó a munkáltatónak is.

Mára már kutatások bizonyítják, hogy az elképzelésnek súlyos hátrányai vannak. Egy ma este, a brit Channel 4 csatornán vetítendő dokumentumfilmben (Az épületek titokzatos élete) például kísérleteket végeztek, melyek során a különböző hétköznapi, irodai helyzetekben dolgozó műsorvezető agyát figyelték meg.

Téves alapötlet?

„Az egy légterű irodák alapötlete abból indult ki, hogy az emberek így majd többet mozognak, több kapcsolat alakul ki közöttük és ezzel előmozdítják a kreatív gondolkodást és a jobb probléma megoldást” - emlékeztetett a tanulmányt végző neurológus.

„Ám a dolog nem így működik. Ha éppen belemerülsz valamilyen munkába és akkor valahol a háttérben megszólal egy telefon, akkor az rontja a koncentrációt. Még ha abban a pillanatban ezt nem is vesszük észre, az agy reagál a zavaró tényezőkre” - tette hozzá Dr. Jack Lewis.

Kell a személyes kötődés

Hasonlóképpen rontja a közérzetet és a teljesítőképességet, ha a dolgozók semmilyen személyes tárgyat nem tehetnek ki az asztalukra, vagy a kis fülkéjük falára - hívta fel a figyelmet az Exeter-i Egyetem pszichológia tanára.

„A cégeknek általában bejön az ötlet, hogy egy teljesen lecsupaszított, uniformizált munkaállomást biztosítanak a dolgozóknak, mert úgy gondolják, hogy így kiszűrhetik a szükségtelen zavaró tényezőket. Ugyanakkor a mi kísérleteink szerint a dolgozók sokkal jobb teljesítményre képesek az olyan helyen, ahol képek, növények vannak a környezetükben” - mondta Dr. Craig Knight.

„Amikor megengedték nekik, hogy a saját tárgyaikkal, dolgaikkal díszítsék fel az asztaluk környékét, 32 százalékkal nőtt az elégedettségük, a termelékenységük pedig 15 százalékkal” - tette hozzá a pszichológus, aki szerint ennek legfőbb okai, hogy ebben az esetben a dolgozó kötődik a környezetéhez, kellemesebben érzi magát és jobban koncentrál.

Egerek és emberek

Korábban a kaliforniai San Diegóban található Salk Intézet genetikai laboratóriumában kísérleteztek egereken és azt az eredményt kapták, hogy amikor az állatok az agyukat stimuláló környezetben tartózkodtak, egy hónap elteltével 15 százalékkal nőtt az agyteljesítményük.

A kísérletet végző professzor, Fred Gage úgy vélte, hogy amennyiben mindez igaz az emberekre is, akkor az ösztönző környezet optimalizálhatja az agyunk működését és teljesítményét is.