Bár manapság sokakat könnyen megtalál a 15 perc hírnév a közösségi oldalakon, az indiai nagymama Gangavva Milkuri mégsem illik tökéletesen ebbe a sorba.

A brit fővárosban rengeteg kisebb-nagyobb kert van (jellemzően ezek egy része zárt, ahová csak a legszűkebb környéken lakók mehetnek be), de akadnak a nagyobbak között is méltatlanul kevésbé ismertek. Ezek közül következzen pár.

A St. Dunstan in the East egyedi szépsége lenyűgöző

A 16 éves MC Soffia négy éve hívta fel magára a világ figyelmét, amikor a riói olimpia megnyitóján lépett fel. Azóta alaposan kinőtte magát (elnézést a rossz szóviccért), a fekete büszkeségről, a női egyenjogúságról és a hétköznapi rasszizmusról rappel.

Ha nem lépnek időben, a holland nagyváros csodás középkori építészeti emlékeivel együtt elsüllyedhet a kanálisokban, amelyekre épült. Ennek megelőzése, a süllyedés megállítása azonban sok millió eurós, igencsak nagyléptékű projekt.

Nyilván sokan elgondolkodtak már azon, milyen lesz a repülés a járvány utáni világban (már ha lesz olyan, talán pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy egy olyan világban, ahol együtt kell élnünk a járványokkal). Ezt tette egy londoni dizájnstúdió is, egészen érdekes ötletekkel állva elő.

A milliárdos vállalkozót nem kell félteni, kifejezetten szereti a kihívásokat, így nem fél új területekre merészkedni az üzletben sem. Azonban a koronavírus a Virgin Csoportnak is extrém megpróbáltatást jelent, hiszen a repülést és a turizmust is érzékenyen érintette a járvány, mely területeken a vállalatcsoport a leginkább érdekelt.

Az ember már csak olyan, hogy sokat tervezget, ötletel, mi több, ezeket az ötleteket szereti megosztani másokkal. Aztán persze az ötletek közül a legtöbb sosem valósul meg, de érdemes elképzelni, mi lett volna, ha mégis létrejön pár. Hogyan nézne ki például a brit főváros, ha néhány (kissé abszurd) terv megvalósul?

Kánikula van, így legszívesebben víz közelben töltené az időt az ember, ugyanakkor járványos időkben nem mindenki vágyik zsúfolt strandra. Nem csoda, hogy megnőtt az érdeklődés a medencék iránt. Élelmes vállalkozások pedig kapnak is az alkalmon világszerte.

Minden kornak megvan a maga leghatékonyabb propagandaeszköze. Ami az 1930-as években a rádió, majd azt követően a tévé volt, napjainkban pedig az internet a különböző közösségi oldalakkal, az a XIX. század második felében a fotó volt. Akadt, aki ki is használta.

A „buchette del vino” voltaképpen kis „borlyukakat” jelent, amik évszázadokon át szolgálták némely olasz városok (például Firenze) lakóit, aztán kimentek a divatból. Most azonban visszatértek.