A brit JD Wetherspoon első embere több uniós munkavállalót szeretne az Egyesült Királyságban. Ez még önmagában nem az a hír, ami őrületes izgalmakat váltana ki bárkiben. Az ugyanakkor kissé más fénytörésbe helyezi a megszólalást, hogy Tim Martin a Brexit elszánt híve volt.
A JD Wetherspoon vezetője Boris Johnson brit kormányfővel
A JD Wetherspoon nem kevesebb, mint 925 pubot üzemeltet a szigetországban, szóval ha a főnöke megszólal, annak súlya van. Márpedig most Tim Martin azt szeretné elérni, ha a brit kormány különleges vízummegállapodást kötne az Európai Unióval.
Az ok prózai: a munkaerőhiány. Az uniós munkavállalók közül már egyébként is elég sokan elmentek, amit tetézett a járvány is, márpedig ez oda vezetett, hogy a pubok közül sok kénytelen volt felfüggeszteni az egyébként bevételek szempontjából nagyon fontos ebédeltetést.
A kormánynak be kellene avatkoznia?
Noha Tim Martin állítja, az ő láncát nem érinti a munkaerőhiány (…), de a vendéglátás egészét igen, ezért a kormánynak be kell avatkoznia, mégpedig úgy, hogy az Egyesült Királysághoz földrajzilag közelebb fekvő országok állampolgárai előnyt élvezzenek.
A JD Wetherspoon első embere erről a Telegraphnak adott interjúban beszélt, az amerikai, ausztrál és szingapúri rendszert hozva fel példaként.
Az interjúnak volt némi öngóljellege, utána ugyanis a 66 éves cégvezetőnek erősen nyugtatgatnia kellett a részvényeseket, hogy nincs munkaerőhiány. Tim Martin az ilyenkor szokásos megoldáshoz fordulva gyorsan megpróbálta rákenni a tekintélyes brit lapra a dolgot, mondván, „tévesen értelmezték a Wetherspoon helyzetét”.
Szerinte ugyanazt gondolja
A 66 éves üzletember azt is kijelentette, nem változott a véleménye a Brexitről sem. Tim Martin régóta az Európai Unió egyik erőteljes kritikusának számított és komoly kampányt folytatott a 2016-os népszavazás előtt a kilépés mellett.
A caterer.com számai azt mutatják, hogy tavaly minden tizedik munkavállaló otthagyta a vendéglátóipart, míg a szektor kereskedelmét szabályozó testület szerint 188 ezer munkavállaló hiányzik.
