Nekünk, magyaroknak a sonka, a tojás, a kalács (és még sok minden más), az az olaszoknak egy pizzának hívott nem pizza, Mexikóban a Capirotada – és még sorolhatnánk. Mi több, soroljuk is.
A pizza rustica (Fotó: Rossella Rago)
Ez a pizza nem az a pizza, amit mi is ismerünk, mi több, elég kevés hasonlóságot mutat vele. Illetve hát annyiban igen, hogy a pizzagaina néven is ismert tésztafélében húst és sajtot találunk, persze az összetevők attól is függnek, hogy melyik régióban (városban és séfnél) járunk. A pizza rustica mindenesetre eredetileg Nápolyból származik.
„Voltaképpen egy ricottás sajttorta, de szuperfinom” – mondta a CNN-nek Rossella Rago olasz-amerikai szakács és médiaszemélyiség. A ricottán kívül provolone, mozzarella, soppressata (egy olasz szalámiféle), prosciutto, tojás van – meg még az, amit a szakács éppen kitalál.
„Mindenkinek megvan a maga változata, amire esküszik. Ha veszekedést akar kirobbantani olaszok között, elég annyit kérdezni, milyen az igazi pizzagaina. Én ezen mindig jót mulatok, mert nincs egyetlen igaz elkészítési mód, még a gondolata is furcsa” – tette hozzá Rossella Rago.
Mexikó: capirotada
(Fotó: Mely Martinez/Mexico in My Kitchen)
A magunk részéről hatalmas rajongói vagyunk a mexikói konyhának, de a capirotada eddig valahogy kimaradt. Amiért nagy kár, mert ez a kenyér pudding igazán fantasztikusan hangzik.
A kenyeret cukros szirupba áztatjuk, aztán jöhetnek hozzá a magok, a sajt, a gyümölcs és ízlés szerint tortadara.
„Ha valaki szereti a sóst, édeset, puhát, ropogóst, szivacsost – mindezt egyetlen ételben, esetleg kis fűszerezéssel, akkor megtalálta, amit keresett. Az összetevők kétségtelenül furcsának tűnnek, de az ízek felrobbannak az ember szájában” – magyarázta Mely Martinez, a Mexico in My Kitchen blog szerzője.
A capirotadát hagyományosan szobahőmérsékleten szolgálják fel Húsvét vasárnap, de voltaképpen egész héten fogyasztják.
Mexikóba a spanyolok vitték be ezt az ételt, népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy könnyű elkészíteni és az összetevői is általában kéznél vannak. „Függőséget okoz. Ha az ember egyszer elkezdi enni, nem tudja abbahagyni” – figyelmeztetett Mely Martinez.
Lengyelország: żurek
(Fotó: Anna Hurning/Polish Your Kitchen)
A lengyeleknél ez a krémes és füstös ízű leves viszi a prímet Húsvétkor. A fehérkolbásszal, rozskovásszal, főtt tojással megbolondított krumplileves íze állítólag mennyei (…), ráadásul tormával is lehet még fokozni az élvezetet.
Természetesen a żureknek is többféle változata van, akadnak, akik savanyúkáposztát és füstölt kecskesajtot tesznek bele, de akad gombás változata is.
Szingapúr: murtabak
(Fotó: Kin étterem)
A szingapúri konyha voltaképpen egy hatalmas kavalkád, van benne kínai, maláj, indiai, eurázsiai egyaránt. Ennek egyik következménye, hogy elég nehéz egyetlen autentikus ételt kiválasztani, de ha nagyon megszorítanak, akkor a murtabak az.
„Ha semmit nem teszünk a saját, nagyon egyedi konyhakultúránk megőrzéséért, akkor egy nap eltűnik. Ugyanazt az ételt akár ötféleképpen is készítik Szingapúrban, és mindegyik helyes, hiszen minden nemzet beleteszi a maga hozzávalóját” – mondta Damian D'Silva séf.
A Szingapúrban felnőtt szakács gyermekkorának kedvenc étele a marhából készült murtabak volt, amit nagypapája készített Húsvétkor és mise után fogyasztották el.
„A Húsvét ünnep volt, márpedig az ünnepi alkalmakhoz hús dukált. Marhát csak nagyon nagyon különleges alkalmakkor ettünk” – mesélte.
A marhás murtabak voltaképpen marhahússal töltött palacsinta. Kicsit úgy néz ki, mint a hortobágyi húsos palacsinta, csak ez marhahússal van töltve és persze teljesen más a fűszerezése ánizzsal, fahéjjel és szerecsendióval. Friss lime-mal, chiliszósszal és raitával (indiai joghurtos szósz) tálalják.
Nigéria: jollof rizs
(Fotó: Lola's Kitchen)
A nigériai Húsvét zajos, hatalmas és gazdag – legalábbis a Chef Lola's Kitchen blog szerzője, a Nigériában született és nevelkedett Lola Osinkolu szerint. A szakács azt mesélte a CNN-nek, hogy a család a vasárnapi húsvéti mise után hazament és együtt nekiállt sütni-főzni: „Főztünk, főztünk, főztünk, órákon keresztül”.
A jollof rizs az afrikai konyha egyik meghatározó összetevője és étele, sok országban készítik, nyilván ennek megfelelően változatos a fűszerezése is. A nigériai verzió sokak szerint kimagaslik közülük.
Alapból a jollof egy hosszúszemű rizs, amit nigériai módon curryporral ízesítenek, aztán persze jön hozzá hús, egyéb fűszerek, hagyma, zöldségek, stb.
Lola Osinkolu receptjét a nagymamájától tanulta, titka, hogy előzetesen megsüti a paradicsomot, a hagymát és a fokhagymát. Amikor pedig nagyobb társaság gyűlik össze, akkor a rizst nem a tűzhelyen, hanem nyílt tűzön készítik el, amitől kap egy füstös ízt.
Idén Lola húsvéti variációjában kecske- és csirkehús található. Az általa készített jollof annyira népszerű, hogy mindig többet készít belőle, hogy a vendégek haza is vihessenek belőle.
A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.
