A Disney mára a világ legnagyobb filmes vállalkozásává nőtte ki magát, olyannyira, hogy például az Egyesült Államokban a mozis bevételek harmadát (!) az ő filmjei hozták 2019-ben. Azt talán már kevesebben tudják, hogy ha nincs egy magyar bevándorló, akkor jó eséllyel ma senkinek nem mondana semmit a Disney név.
Walt Disney
Margaret Winkler 1904-ben, 9 éves kislányként vándorolt be szüleivel és három fiútestvérével Magyarországról Amerikába. Nem kis karriert csinált a filmiparban, ahová a Warner Brothers egyik alapítója, Harry Warner személyi asszisztenséként tört be.
Egy idő után úgy érezte, ideje lenne saját lábára állnia, meg is alapította saját filmforgalmazó cégét – első nőként egy férfiak uralta világban. Olyannyira igaz volt ez, hogy gyakran úgy próbálta eltitkolni nemét, hogy keresztneveinek csak a kezdőbetűjét használva M.J. Winklerként írta alá a leveleket. (Egyébként ő volt az amerikai produceri céh első női tagja.)
Walt Disney csődben
Az alig 21 éves Walt Disney 1922-ben találkozott először Margaret Winklerrel. Nem sokkal korábban volt kénytelen csődöt jelenteni, maga mögött hagyva Kansas Cityben lévő kis stúdióját, hogy mindent elölről kezdjen Hollywoodban.
Gyakorlatilag mindenét (még a kameráját is) eladta, így 40 dollárral érkezett meg 1923 augusztusában Los Angelesbe. Pontosabban volt még valami a tarsolyában: egy befejezetlen film, az Alice Csodaországban.
Ez a film volt az utolsó reménye, de hiába írt több tucat levelet különböző filmforgalmazóknak, ha egyáltalán válaszolt valaki, az is azért tett, hogy elutasítsa.
A visszautasíthatatlan ajánlat
Margaret Winkler volt az egyetlen kivétel, aki fantáziát látott az alkotásban és beleegyezett, hogy 1500 dollárt fizet a majdani kész negatívért. (Csak a miheztartás végett, ez inflációval kiigazítva sem lenne ma sem hatalmas összeg, 23 ezer dollárról beszélünk.)
Ez már önmagában hatalmas áttörés volt Walt Disney-nak, ám a teljes ajánlat ennél is nagyvonalúbb volt: Margaret Winkler ugyanis felajánlotta, hogy sorozatként dobná piacra az Alice Csodaországban-t.
Az első hat filmért darabonként 1500 dollárt ajánlott, a következő hatért pedig (ha megszületik) pedig már 1800 dollárt. Mi több (és alighanem ez volt az igazán nagyvonalú gesztus) azt is megígérte, hogy előre fizet.
Az érthetően extázisba került Walt Disney gondolkodás nélkül elfogadta az ajánlatot, a pénzből beszerezte a szükséges felszerelést és összetoborozta rajzolókból álló csapatát, mi több, testvérét, Royt is meggyőzte, hogy szálljon be az üzleti részbe.
Így jött létre 1923. október 16-án a Disney Brothers Cartoon Studio, ami a mai napig a Walt Disney Company jogelődje és alapításának hivatalos dátuma.
„Mindössze egy munkát szerettem volna valamelyik stúdiónál”
Nehéz lenne túlbecsülni Margaret Winkler segítségének jelentőségét. Két hónappal korábban Walt Disneynek szó szerint semmije sem volt, még az öltönyét is a család egy barátja adta kölcsön, hogy legalább valamennyire tárgyalóképes megjelenése legyen.
Munkanélküli volt, a bácsikájánál lakott, kiadásai nagy részét bátyja, Roy fedezte, mi több, miként azt a Newsweeknek később egy interjúban elmondta, addigra nagyjából azt is eldöntötte, hogy félreteszi a rajztáblát.
„Mindössze egy munkát szerettem volna valamelyik stúdiónál – bármelyiknél, bármilyen munkát” - emlékezett vissza a kezdeti nehézségekre Walt Disney.
Egy kapcsolat szomorú vége
Szóval Margaret Winkler nem csak reményt adott a rajzolás folytatására, de gyakorlatilag egyedül finanszírozta meg Disney saját animációs stúdióját, ami egyébként ma már az amerikai történelem legrégibb ilyen vállalkozása.
A kapcsolat sajnos keserű véget ért 1928-ban, ám addigra a magyar nő nem kevesebb, mint 56 Alice-filmet finanszírozott meg, és jelentős része volt az Oswald, a szerencsés nyúl létrejöttében is.
Ha ez nem lett volna, akkor a ma ismert Disney is aligha létezett volna, nem beszélve a filmgyár által alapított Pixarról, Marvelről, a Disneylandről vagy legújabban a Disney+-ról.
(Fotó: GettyImages)
A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.
