Megkezdődött az amerikai elnökválasztási kampány, amennyiben nemrég Donald Trump jelenlegi elnök formálisan is bejelentette újraindulását, és a demokrata jelöltaspiránsok is elkezdték gyúrni egymást. Vajon kinek van a legnagyobb esélye elnyerni a világ egyik legnagyobb hatalommal bíró posztját?
A kérdést nyilván nem tudjuk megválaszolni (nem látunk a jövőbe), ha azonban kicsit megkapargatjuk a múltat, akkor érdekes dolgokat láthatunk. Noha a választás csak jövőre lesz, az (elő)választási kampány már beindult, ami 2020 novemberéig jó sok témát szolgáltat majd a lapoknak.
Ki indulhat az elnöki posztért?
Aki amerikai elnök szeretne lenni, annak az Egyesült Államok állampolgáraként kell megszületnie, be kell töltenie a 35. életévét és legalább 14 évet az Egyesült Államokban kell élnie.
A történelem azt mutatja, hogy a legtöbb jelölt a politikából érkezik, azaz korábban már töltött be választott tisztséget (például volt képviselő, szenátor, kormányzó vagy alelnök).
Olyan is előfordult már, hogy valaki a hadseregből (Dwight Eisenhower) vagy az üzleti életből (Donald Trump) érkezett.
A modern kor elnökjelöltjeiről elmondható, hogy egyetemi diplomával rendelkeznek. A 44 amerikai elnökből 26 jogász végzettségű volt, nyolcan a Harvardopn végeztek. (Donald Trump a 45. elnök, de csak 44 ember töltötte be a posztot, Grover Cleveland két, nem egymást követő terminusban szolgált.)
Eddig minden amerikai elnök férfi volt, Barack Obama kivételével mind fehér bőrű. Érdekesség, hogy a 44-ből nyolcan Virginia államban születtek.
(Forrás: BBC)
Tehát a játék kedvéért az elnöki posztra egy Virginiában született, a Harvardon jogot végzett fehér férfinek van a legnagyobb esélye.
Milyen hosszú a kampány?
Egyes országokban (így Magyarországon is) hivatalosan meghatározott, mennyi ideig tarthat egy választási kampány. Az Egyesült Államokban nincs ilyen korlát, mindenki olyan hosszan kampányol, amilyen hosszan akar (és amennyire a pénztárcája engedi).
Általában véve az elnökválasztási kampányok 18 hónapig tartanak, de Donald Trump például már aznap benyújtotta az újraválasztással kapcsolatos dokumentumokat, amikor beköltözött a Fehér Házba, azaz 2017 januárjában. Azóta rendszeresen részt is vesz kampányeseményhez hasonlító rendezvényeken.
Ami a többi országot illeti, Mexikóban például 147, Argentínában 60, az Egysült Királyságban 25, Franciaországban 14, Japánban pedig 12 nap a hivatalos kampányidőszak.
Mennyibe kerül egy választási kampány?
Nos, iszonyatosan sokba. Aki nem tud elég pénzt összegyűjteni, annak gyakorlatilag semmi esélye.
Az persze jó kérdés, hogy mennyi az elég, mindenesetre őrült összegekről beszélünk. A legutóbbi elnökválasztás a két nagy jelöltnek (a republikánus Donald Trumpnak és a demokrata Hillary Clintonnak) összesen 2,4 milliárd dollárba (!!) került a költéseket figyelő független szervezet, az OpenSecrets.org szerint – írja a BBC.
Ami a 2020-as választást illeti, arra 2019 első negyedévében Donald Trump 30 millió dollárt szedett össze. A demokraták közül Bernie Sanders teljesített a legjobban 20,7 millió dollárral, őt Elizabeth Warren (16,5), Kamala Harris (13,2) és Kristen Gillibrand (12,6) követi.
