A Brexit miatt nem tudni, hogy mi vár a következő tanévtől Erasmussal külföldön tanulni vágyó egyetemistákra. Több ezer diák helyzete vált teljesen bizonytalanná.

Alice Watkins, a Manchesteri Egyetem diákja úgy tervezte, egy évet Párizsban, aztán egyet Madridban tanul, hogy fejlessze magát. Most, a Brexit körüli bizonytalanság miatt annyit tud, hogyha nyáron megérkezik Franciaországba, akkor nem lesz hol laknia, és nem tudja, milyen pénzből lássa el magát. 

„Szörnyű a bizonytalanság. Azt mondták, legalább 1200 fontot vigyünk magunkkal, hogy az első hat hetet fedezze, és a megérkezés előtt semmilyen szállást nem lehet elintézni. Úgy külföldre menni, hogy nem tudod, hol fogsz lakni, hatalmas stressz” – mondta a diák, aki Erasmussal tanulna. 

Az Európai Parlament megszavazta, hogy biztosítja a forrásokat azoknak az egyesült királyságbeli tanulóknak, akik jelenleg az Erasmus+ program keretében járnak európai oktatási intézményekbe, akkor is, ha nem sikerül megegyezni a kilépés feltételeiről. 

Azt is megígérték, hogy ez fordítva is így lesz: vagyis a kontinensről a szigetországba érkezett tanulókat sem érinti semmiben a helyzet. 

Mi lesz 17 ezer fiatallal? 

Azokra ugyanakkor egyelőre nem született megoldás, akik a következő tanévtől mennének külföldre tanulni - ez 17 ezer brit diákot jelent. 

Egy januári kormányzati feljegyzésben még az szerepelt, hogy számukra nem tudnak semmilyen forrást biztosítani, ha végül kemény Brexit következik be, ám aztán a brit oktatási minisztérium jelezte, hogy a kilépési egyezmény szerint az Erasmus+ diákjainak 2020-ig biztosított a tanulmányuk. 

Ha a britek végül megállapodás nélkül lépnek ki, a kabinet akkor is garantálja a kifizetéseket a következő évre. 

Az elmúlt hetekben Spanyolország és Norvégia egyenesen azt javasolta diákjainak, hogy az Egyesült Királyság helyett más országot válasszanak tanulmányi céljaikra. 

„Olyan emberek vagyunk, akik később élnének és dolgoznának külföldön. Még nem vehettünk részt a népszavazáson három éve, de mi vagyunk azok, akiknek a jövőjét ez az egész érinti. Ez borzalom” – mondta Alice Watkins. 

A brit egyetemi szövetség nemzetközi igazgatója arra számít, hogy a kabinet létrehoz ez másik programot az Erasmus+ helyett, amely alternatívát nyújtana a diákoknak és megvédené őket akkor is, ha nincs megegyezés. 

Vivienne Stern hozzátette ugyanakkor, hogy mindez csak remény egyelőre, bizonyíték nincs rá. „Úgy tudjuk, hogy nincs pénz egy másik programra és nem is zajlik előkészítő munka” – ismerte el a brit Guardianban. 

Van, ahol már léptek 

A Newcastle-i Egyetem nem nézi tétlenül a bizonytalanságot, egymillió fonttal segíti a programban résztvevő diákjait a következő tanévben. Richard Davies professzor, az egyetem egyik vezetője azt mondta: az is aggasztó, ha más országokból nem tudnak fogadni diákokat, ez nagy hiányt fog jelenteni. 

„Azt akarjuk, hogy az egyetemünk multikulturális legyen. A lehető legtöbb nemzetből szívesen látnánk tanulókat, és az Erasmus+ ennek nagy részét jelenti” – mondta a professzor, aki szerint a csereprogramok a nyelvtanulás mellett a jogi és üzleti tanulmányokat folytatóknak is előnyösek. 

A Cardiffi Egyetem kancellár-helyettese, Colin Riordan azt mondta: a külföldi tanulás óriási hatással bír, relatív alacsony költségért. Hozzátette: lobbiznak azért, hogy legyen alternatív program a Brexit után is. 

A külföldi tanulmányok népszerűségét és hasznosságát mutatja, hogy egy felmérés szerint 19 százalékkal nagyobb eséllyel szereznek első munkát azok, akik más országban is jártak egyetemre, és a cégek többsége már elvárja a nyelvtudást és a külföldi tapasztalatot.

(Fotó: pixabay.com/StockSnap)