A bakelitlemezek, a CD-k vagy a streamingszolgáltatók jelentik a zöldebb megoldást? A válasz nem is olyan egyértelmű, mint gondolnánk és nagyban függ a zenehallgatási szokásainktól.
Bár jelenleg a streaming számít a legnépszerűbb zenehallgatási formának, a régi formátumok, mint a kazetta és a bakelit, értékesítése is nőtt. 2007 óta 1427 százalékkal több bakelitet adnak el, csak tavaly az Egyesült Királyságban négymillió lemez fogyott.
Nem látszik tehát, hogy a bakelit újrafelfedezésének üteme csökkenne, ez pedig azt is jelenti, hogy több olyan lemezt gyártanak, amelyek nem újrahasznosíthatók, és mindez negatív hatással van a környezetre.
A hanglemezek problematikája
A hanglemezek eredetileg sellakból, egy természetes gyantából készültek. Ezt egy élősködő rovar, a lakktetű váladékából lehet előállítani.
A sellakból készült lemezek azonban túl törékenyek voltak, és a víz vagy az alkohol is károsíthatta őket, ezért fejlesztették a PVC-ből készült hanghordozókat, mert tartósabbnak bizonyultak.
Ideális körülmények között a PVC-nek évszázadok kellenek a lebomláshoz. Ugyanakkor a legtöbb hulladéklerakóban olyanok a környezeti feltételek, hogy a kidobott PVC-albumokból kiáznak a lágyítószerek, amelyeket azért adnak hozzájuk, hogy ellenállóbbak és rugalmasabbak legyenek. Így aztán lehet, hogy szennyező anyagként kerülnek a környezetbe a lemezek.
Egy mai lemez 135 gramm PVC-t tartalmaz, így a karbon-lábnyoma 0,5 kg szén-dioxid. Ha évente 4,1 millió album eladásával számolunk, akkor ez 1,9 tonna szén-dioxidot jelent, nem számítva a szállítást és a csomagolást. Mindez nagyjából négyszáz ember éves karbon-lábnyomának felel meg.
Mi a helyzet a CD-vel?
Az 1980-as években a lemezeket elkezdte felváltani a CD, amely tartósabb volt és jobb minőségű hangot kínált.
A CD-k alumínium bevonatú, több rétegű polikarbonátból készülnek, és kisebb környezeti terhelést jelentenek, mint a PVC, és a gyártás során kevesebb anyagot is használnak fel.
Ugyanakkor a CD-k nem újrahasznosíthatóak, mivel többféle anyagból készültek, amelyeket nehéz és nem is gazdaságos szétválasztani. A CD-tokokat sem szokták újrahasznosítani. Nem annyira elpusztíthatatlanok, mint azt sokan gondolták, így végül szintén a hulladéklerakókban végzik.
A jó minőségű CD-k akár 50-100 évet is kibírnak ideális körülmények mellett, de a gyenge minőségű, olcsóbb termékek könnyen károsodnak a napfény vagy a hő hatására, a karcok, ujjlenyomatok is gondot okoznak, így aztán gyorsan a szemétbe kerülnek.
A digitális dilemma
A jelenlegi digitális technológia, a streaming révén jó minőségben lehet zenét hallgatni anélkül, hogy a számok, albumok ténylegesen a tulajdonunkban lennének. A zene tehát kevésbé kézzel fogható, de ezáltal környezetbarátabb is?
Bár az új formátumok nem követelik meg a fizikai terméket, ez nem azt jelenti, hogy ne lenne környezeti hatásuk. A fájlokat, amiket letöltünk, szervereken kell tárolni, amelyek hűtése sok energiát igényel.
Az információt, vagyis a dalokat egy hálózaton keresztül továbbítják a routernek, ami a wifin keresztül eljuttatja a mi elektronikus eszközünkig, amelyen a zenét hallgatjuk. Ez történik minden alkalommal, amikor streamelünk egy számot, tehát mindig energiát használunk.
Ha már megvettünk egy bakelitlemezt, aztán akármennyi alkalommal meghallgathatjuk, csak a lejátszó működése jár áramfogyasztással. Ha viszont streameljük a zenét és egy hifi hangrendszeren keresztül hallgatjuk, az nagyjából 107 kilowattóra áramot fogyaszt évente. Egy CD-lejátszó ezzel szemben csak 34,7 kilowattóra mennyiséget használ.
Melyik tehát a zöldebb megoldás?
Ez sok mindentől függ, például attól is, hogy hányszor hallgatunk zenét. Ha csak néhány alkalommal hallgatunk egy számot, a streamelés a legjobb megoldás. Ha viszont ismétlődően, akkor az, ha a birtokunkban is van az album.
Ha 27-nél többször streamelünk egy lemezt, az már több energiát emészt fel, mint legyártani ugyanazt az albumot.
Ha csökkenteni akarjuk a környezetet érő terhelést, a bakelit jó megoldás. Ha viszont ragaszkodunk az újabb technológiákhoz, akkor érdemes a telefonon vagy a számítógépen tárolni a hangfájlokat, mint állandóan streamelni.
(Fotó: pixabay.com/free-photos)