Egyre többen nyúlnak agyi teljesítményfokozók után, hogy bírják a tempót munkahelyükön, és jobban figyeljenek. Azonban sokkal több szól az ilyen szerek ellen, mint mellett.

Honoré de Balzac nagyon hitt a kávé agyra gyakorolt hatásában. A híres francia író minden este Párizs utcáit járta, és olyan kávézót keresett, amely éjfélnél tovább is nyitva tart, és aztán egészen reggelig dolgozott. 

Állítólag naponta ötven csésze kávét is megivott, de más formában is kipróbálta a serkentő hatású terméket: az őrleményt kanállal ette, és úgy tapasztalta, ez főleg üres gyomorra hatásos. 

Hogy ennek hatására-e, azt nem tudjuk, de Balzac termékeny író volt: közel száz regényt, novellát és színdarabot írt. Aztán 51 évesen szívproblémák miatt elhunyt. 

A kávéval kezdődött 

Évszázadokon át a jó öreg kávé jelentette a mentsvárat a robotoló embereknek, és reméltek tőle segítséget kialvatlanul, ám az új generáció már más szerekre esküszik, és reméli mentális képességei fejlesztését. 

Az úgynevezett okosdrogok már igen népszerűvé váltak. Egy felmérésben több tízezer amerikait kérdeztek meg, és 30 százalékuk vett be ilyen szert tavaly. 

Úgy tűnik, hamarosan egyre többen nyúlnak ilyen serkentőhöz, de milyenek lesznek a következmények: új űrkorszaki találmányokhoz vezet? Vagy gazdasági robbanáshoz? A munkahét rövidebb lehet, ahogy az emberek egyre hatékonyabbá válnak? 

Mi az a piracetám? 

Mielőtt választ találnánk ezekre a kérdésekre, nézzük meg, miről is van szó valójában. Az első okos szer a piracetám volt, amelyet egy román tudós, Corneliu Giurgea fedezett fel az 1960-as évek elején. 

Olyan anyagot keresett, amely elálmosítja az embert. Hónapokig tartó tesztelés után megalkotta a „6215-ös vegyületet”, ami biztonságos volt, kevés mellékhatással, de nem működött: senki sem szenderült mély álomba, épp ellenkezőleg. 

A piracetám egyhónapos szedése után a páciensek memóriája jelentősen javult. Manapság a diákok egyik kedvence a szer, bár továbbra sincs sok bizonyíték arra, hogy valóban képes javítani a mentális képességeket. 

Aztán ott van a piracetám egyik módosított változata, a fenilpiracetám. Ezt eredetileg a Szovjetunióban fejlesztették ki és alkalmazták az űrhajók stressztűrő képességének javítására. 

Vagy szintén népszerű a kreatin monohidrát. Ez az étrend-kiegészítő tartalmaz egy fehér port, amelyet cukros italhoz vagy turmixhoz kevernek, vagy tabletta formájában veszik be. 

Ez az anyag megtalálható az agyban is, és vannak bizonyítékok arra, hogy még több kreatinnal javítható a memória vagy fejleszthető az intelligencia. A kreatint testépítők is szedik, ám nem agyuk, hanem izmaik fejlesztésére. 

Hatalmas üzlet 

Az Egyesült Államokban a táplálékkiegészítők többmilliárd dolláros üzletet jelentenek, és a készítmények többsége tartalmaz kreatint. Egy tavalyi felmérés szerint a felnőttek 22 százaléka vett be ilyen étrendkiegészítőt a sportolás mellett. Ha pedig a kreatinnak hatása lenne a munkahelyi teljesítményre, annak már biztosan tudnánk a jeleiről. 

Eddig az okosdrogok egy csoportja kapott nagyobb figyelmet a tudósoktól és a biohackerektől, ez pedig a stimulánsoké. Népszerű az amfetamin és a metilfenidát, és ezeket receptre kapható gyógyszerekkel is be lehet szerezni, mint az Adderall és a Ritalin. 

Az Egyesült Államokban mindkettőt az ADHD nevű viselkedészavarban szenvedő emberek kezelésére írják fel, hogy segítse a koncentrációt. Azonban nem csak ők szedik, hanem olyanok is, akik olyan területen dolgoznak, ahol hatalmas a verseny és a nyomás, így jobban tudnak a fontos feladatukra koncentrálni. 

Az amfetaminokkal Erdős Pál matematikus is élt hosszúra nyúlt számításai közben, de szedte őket Graham Greene, miközben két könyvön is dolgozott, és sok történet kering, hogy művészek, pénzügyi szakemberek és újságírók is szedik agyuk serkentése és a jobb összpontosítás miatt. 

Használnak? 

Akik szedik ezeket a szereket, arra esküsznek, hogy használnak. Egy 2015-ös kutatás szerint azonban az intelligenciára gyakorolt hatás nem kiemelkedő. A legtöbben nem is az agyi képessége fejlesztése miatt nyúlnak az ezekhez okosdrogokhoz, hanem a mentális energia és a motiváció javítása miatt – ám nem szabad elfelejteni, hogy komoly mellékhatások is jelentkezhetnek. 

S mi történne, ha egy egész munkahely elkezdené szedni a vényköteles stimulánsokat? Az emberek nem akarnák kivonni magukat a kellemetlen feladatok alól, a munkaelkerülést addig tökéletesítők is szépen elvégeznék a dolgukat, lelkesen ülnék végig az unalmas találkozókat és rendet tartanának az iratok között. Emellett az irodák sokkal versengőbbek lennének, ám azt nem tudjuk, hogy ez valóban hasznos lenne-e. 

A lehetséges hátrányok 

A hátrányok is jelentősek lehetnek. Az amfetaminok hasonlítanak szerkezetükben a kristálymethez (metamfetamin), amely rengeteg függő életét tette tönkre. 

Az Adderall és a Ritalin is addiktiv, és sokat hallani arról, hogy a dolgozók képtelenek abbahagyni szedésüket. Mellékhatásuk az idegesség, álmatlanság, gyomorpanasz és még a hajhullás is lehet, több más mellett. 

Egy begyógyszerezett munkaerő pedig nem feltétlenül lesz hatékonyabb, hiszen nem csak a rövid távú eredményeket kell nézni. Ha valaki néhány óráig rendkívül fókuszáltan is dolgozik, utána, 24 vagy 48 órával később könnyen az átlag alatt teljesít majd – vélik szakértők a BBC írása szerint. 

Ott van még nikotin, amelynek szintén lehet hatása a memória javítására és segít a fókuszálásban, ám mellékhatásai szintén jól ismertek. Marad tehát a jó öreg koffein.

(Fotó: pixabay.com/freegr)