Kívül tágasabb

A vita okosabbá tesz

2018.09.20. 06:30, Kívül tágasabb , 8 komment

Sokan vannak, akik igyekeznek kerülni a konfliktusokat a munkahelyükön a béke megőrzése érdekében, a BBC Radio Four-on azonban egy egész sorozatot szenteltek „Hogyan ne értsünk egyet: Útmutató kezdőknek a jobb érveléshez” címmel annak, hogy meggyőzzék az embereket: van, hogy érdemes felvállalni a vitákat.

vita_foto_pexels_com.jpg

„Általában törekszünk arra, hogy jól kijöjjünk másokkal. Próbálunk engedményeket tenni, folyamatosan figyeljük a párbeszédeinket és olyan helyzeteket teremteni, amelyekben az emberek könnyen egyetérthetnek velünk” - magyarázta a sorozat legutóbbi részében Liz Stokoe, a Loughborough Egyetem professzora. 

Még ha nem is értünk egyet, szavainkkal, a testbeszédünkkel és még a beszédünk ritmusával is azt próbáljuk jelezni, hogy meg szeretnénk tartani a barátságos viszonyt. 

A munkahelyen különösen igyekszünk elkerülni a súrlódást, hiszen ki akarna vitába keveredni olyasvalakivel, aki mellett naponta nyolc órát ücsörög? Főleg, ha a másik a főnökünk… 

Amy E. Gallo szerint azonban nem ez a jó megközelítés. A The Harvard Business Review Útmutató a munkahelyi konfliktusok kezeléséhez című kötet szerzője szerint ugyanis ez - bármilyen furcsán is hangzik elsőre - csökkenti a produktivitást. 

Ha sok ötlet születik, az végső soron nézetkülönbségekhez fog vezetni. Gallo sok olyan szervezetet látott már, ahol folyton arról beszéltek, hogy nyitottak a véleményekre, kíváncsiak a különféle szempontokra, amikor azonban egyet nem értés alakul ki ezek miatt, végső soron mégis kiderül: nem érdeklik őket a különböző álláspontok. 

A tudományos életben létfontosságú 

A tudományos életben az új elméleteket például nem csak kísérletek során vizsgálják meg: más kutatók cáfolni próbálják őket. Stuart Firestein, a Columbia Egyetem professzora úgy látja, ezek a próbálkozások létfontosságúak. 

„Nem egyszer fordult elő, hogy a laboromból benyújtottuk egy publikáció tervezetét, aki pedig ellenőrizte, jelentős hibát talált benne. Nagyon hálás vagyok ezért, hiszen kiadathattam volna valami teljes sületlenséget. Így pedig csak mi ketten tudjuk, hogy egy idióta vagyok” – fejtegette. 

A professzor szerint a tudomány területén alapvetés, hogy lehet vitatkozni: „Emlékszem, voltam számos olyan találkozón, ahol a résztvevők üvöltöztek egymással, aztán elugrottak egy bárba, és közösen ittak egyet. Ennek így kellene működnie. A kapcsolatok a tiszteleten alapulnak, függetlenül attól, hogy mennyire nem értünk egyet másokkal”. 

Bár a viták kellemetlenek lehetnek, fontosak, hiszen rajtuk keresztül lehet összemérni a saját ötleteinket másokéival. Egyrészt segíthetnek abban, hogy fejlesszük az érvelésünket, hogy mások érveivel szemben minél jobban meg tudjuk védeni az álláspontunkat - magyarázta Claire Fox, az Academy of Ideas nevű agytröszt alapítója. 

Emellett segíthetnek megzabolázni az egoista oldalunkat - ahelyett, hogy eltagadnánk a létezését. Az elfogultság, a dogmatizmus és a konokság jobb ötletekhez segíthet hozzá az amerikai újságíró, Jonathan Rauch szerint. 

A megerősítési torzítás 

Aztán ott vannak az emberi elme furcsaságai, amelyek végeredményben hasznosnak is bizonyulhatnak. Például a megerősítési torzítás, vagyis hogy azokat az információkat részesítjük előnyben, amelyek igazolják saját előfeltételezéseinket, tekintet nélkül arra, hogy egy-egy információ igaz vagy hamis. 

„Ha csak olyanokkal beszélgetünk, akik egyetértenek velünk, akkor egyre több érvet találunk a saját igazunkra. Ez túlzott magabiztossághoz és polarizációhoz vezethet” - magyarázta a kognitív folyamatokat kutató tudós, Hugo Mercier, aki Dan Sperber közreműködésével Az elme rejtélye (The Enigma of Reason) címmel írt könyvet. 

Szerintük az emberi érvelés látszólagos gyengeségei erősségekké válnak, ha másokkal vitatkozunk. Ugyanis mások érveit könnyebben meg tudjuk vizsgálni, mint a sajátjainkat. 

A szerzőpáros szerint, ha például jóhiszemű beszélgetésbe keveredünk a politikai spektrum másik oldalán elhelyezkedő emberekkel, ők könnyedén levadásszák majd a gyenge érveinket, és elmondják a sajátjaikat, így a végén a dolgok jól fognak alakulni. 

Harc a lustaság ellen 

Ha egyedül maradunk, ellustulhat a gondolkodásunk, és hajlamosak vagyunk csak azokat az érveket figyelembe venni, amelyek megerősítik a feltételezéseinket. Az ötleteinket csak akkor tudjuk mérlegre tenni, ha kihívások elé állítjuk magunkat: megpróbálunk meggyőzni másokat, igyekszünk megtalálni az ő érveik gyenge pontjait és hagyjuk nekik, hogy ők is réseket találjanak a mieinken. 

Éppen ezért tartozunk magunknak, a munkatársainknak és végső soron a társadalomnak azzal, hogy naponta legalább egyszer jót - azaz precízen tiszteletteljesen - vitázunk valakivel. Amy E. Gallo szerint ugyanis az egyet nem értés nem feltétlenül jelent rosszindulatot, gonoszságot. Lehet művelni empátiával, részvéttel és kedvességgel.

(Fotó: pexels.com)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!
Címkék: vita pszichológia

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

Határátkelő

Nincs megjeleníthető elem

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es
süti beállítások módosítása