Noha még javában zajlik az oroszországi labdarúgó-vébé, érdemes visszatekinteni a négy évvel ezelőtti, brazíliai tornára, különös tekintettel arra, mi lett egyik-másik, hatalmas pénzért felhúzott stadion sorsa.

A brazilok több, mint 3 milliárd dollárt költöttek csak a stadionokra, és már akkor lehetett látni (miként ez általában történni szokott), hogy finoman szólva nem mindegyik lesz majd maximálisan kihasználva a meccsek befejeztével. 

Az egyik legkülönösebb helyszín Manaus volt, már csak azért is, mert a város az Amazonas és a Rio Negro folyók összefolyásánál fekszik és nem könnyű megközelíteni. 

Ugyan a maga 1,8 millió lakosával a hetedik legnépesebb város az országban, az oda megépített 40 ezer fős stadionnal akadnak gondok bőven. A 2014-es vébére épített 12 aréna egyike ugyanis itt található, ám a bajnoki meccseken az átlagnézőszám alig haladja meg az 1000-et (igen, nem elírás, az ezer nézőt). 

Mindez egy négy év alatt, 220-300 millió dollárért stadionban, ahol a világbajnokságon összesen játszottak négy meccset (és a 2016-os olimpián még párat). 

Gazdaságosság szempontjából sincs minek örülni, hiszen 2016 első négy hónapjában 180 ezer dollár bevételt hozott, miközben a fenntartása és működtetése 560 ezer dollárba került.

Nem az Arena da Amazonia az első (és nem is az utolsó) stadion, ami szinte teljesen kihasználatlanul áll.

Szarajevóban például 1984 februárjában rendezték meg a téli olimpiát, alig nyolc évvel később a Trbevic-hegyen található szánkó- és bobpályán már fegyvereket helyeztek el és onnan lőtték a boszniai szerbek a várost. Évtizedekkel később az egészből egy elhagyatott, romokban heverő betonépület maradt. 

Athénnak nem kellett szembenéznie háborúval, hacsak a gazdasági világválságot nem tartjuk bizonyos értelemben annak. Mindenesetre a pénzügyi dráma nem kímélte a 2004-es olimpia színhelyeit sem. 

Az olimpiai falu egyik edzőmedencéjének algás vizében például évekkel később már csak a békák dagonyáztak, a stadionokat alig vagy egyáltalán nem használták, ellenben a közvélemény szemében a pazarlást és a felesleges pénzköltést testesítették meg. 

A 2008-as nyári olimpiának helyt adó Pekingben ennyire nem lett látványos a baj, de a ragyogó díszletek mögött akadt probléma bőven. Például az ötkarikás játékokra épült Nemzeti Stadionnal, amibe kevesen akarták kifizetni az 1600 forintos belépődíjat, hogy egy vezetett túra keretében belül is szétnézzenek. 

Nagy kérdés, hogy mi vár majd a mostani oroszországi labdarúgó-vb stadionjaira…