Javában zajlik az oroszországi labdarúgó-világbajnokság, egyelőre természetesen senki sem tudja, ki lesz a végső győztes, egyvalami azonban biztos: amikor lefújják a döntőt, a futball egy nagyon fontos korszaka véget ér.

Paul Pogba az egyik esélyes

A következő világbajnokságot (hacsak addig valami váratlan nem történik) 2022-ben Katarban rendezik. Az elmúlt évtized két meghatározó sztárja közül Cristiano Ronaldo akkor 38, Lionel Messi 35 éves lesz. Aligha kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy a sportág akkor már nem róluk fog szólni (ha igen, akkor valami nem stimmel).

A foci két ikonikus alakja (lehet őket nem kedvelni, de ezt aligha lehet tőlük elvenni) nemcsak sportszakmai, de pénzügyi és kereskedelmi szempontból is alapjaiban határozta meg a sportág elmúlt évtizedét.

Az alábbiakban azt próbáljuk meg kibogozni (a Conversation cikke alapján), hogy ki veheti át a marketing terén CR és Messi helyét a következő években.

Nem akármilyen kihívás ez, hiszen a portugál szupersztár partnerei között ott van a Nike, a Herbalife, a Tag Heuer és az Abbott Labs, emellett saját divatmárkával is büszkélkedhet (ez a CR7).

Mindezzel évente 108 millió dollárt keres, csak saját brandje 21,5 millió dollárt ér. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett, ezzel a negyedik legértékesebb sportolói brand az övé Roger Federer, LeBron James és Usain Bolt után. Messi ezen a listán a 9., köszönhetően például az Adidasszal, a Pepsivel, a Gillette-tel és a Turkish Airlinesszal kötött szerződéseknek.

Véletlenül vagy sem (ezen a szinten szerintünk már nincsenek véletlenek) a két szupersztár jól láthatóan felosztotta a célközönséget is. Míg a „Ronaldo-márka” az erővel, a teljesítménnyel hódít (nem véletlenül kapkodja le olyan gyakran góljai után a mezt a Real Madrid sztárja és nem véletlenek az erőt és hatalmat sugárzó beállásai sem), addig Messi a szerethető „srác a szomszédból”, aki persze zseniális futballista, de szerény, visszahúzódó gyerek… legalábbis a róla kialakított kép szerint.

Ráadásul minimum David Beckham óta tudjuk, hogy a pályafutása vége nem szükségszerűen jelenti a márka végét is, azaz könnyen elképzelhető, hogy Messi és a CR7 még sokági velünk lesz.

A piac azonban már csak olyan, hogy kellenek az új szereplők, az új csillagok, akik újabb generációkat hódíthatnak meg, és nem csak a pályán, hanem az üzletekben is. De kik az esélyesek?

Neymar

Ahhoz, hogy valaki a Messi-Ronaldo korszak után meghatározó szereplő lehessen, meg kell felelni pár kritériumnak. A tehetség nyilván alap, ezt nem is érdemes fejtegetni, ám emellett fontos, hogy a focista lehetőleg nagy (futball)nemzet szülötte legyen, és elkerülhetetlenül nagycsapatban kell játszania.

A brazil Neymar esetében azért érdekes a helyzet, mert a meghatározó futballnemzetek egyikének szülötte, klubszinten a Barcelonával mindent megnyert, amit lehetett, jelenleg pedig a divat fővárosában, Párizsban futballozik.

Azt alighanem jól mérte fel, hogy ha nem csak az egyik meghatározó szereplő akar lenni a futballmarketing piacán, akkor ki kell lépnie Messi árnyékából, az más kérdés, hogy azért ez még mindig sport, tehát ha nem nyer Bajnokok Ligáját a PSG-vel, akkor az egy idő után hátrányba hozhatja.

Akadnak komoly imageproblémák is vele. Miközben ugyanis szponzori szerződései abszolút XXI. századiak (lásd Beats by Dre), addig a pályán például Ronaldótól inkább csak a magamutogatást és az arroganciát vette át, a kőkemény munkát, a megalkuvást nem ismerő harcot a sikerért nem. Ezért néha alig egy-két lépésre van attól, hogy egy arrogáns labdazsonglőrnek tartsák, ami nem segíti a márka eladását.

Paul Pogba

A francia középpályásnál a tehetség és a nagy futballnemzet adott, ráadásul Pogba a világ gazdaságilag legsikeresebb és legnagyobb klubjában, a Manchester Unitedban futballozik.

Az ő márkája a „street cool” image-re épül, ő a laza gyerek, az Instagram sztárja, a hetente váltott frizurák embere, akinek (piaci szempontból) nagyot jót tett, hogy a Juventusból visszatért nevelőklubjába (a Stormzyval közös Adidas-reklámok erre a legjobb példák).

Pogba nagy problémája az, hogy sem a csapat, sem az ő teljesítménye egyelőre nem felel meg a várakozásoknak, márpedig frizurával és posztokkal ezen a piacon nem lehet pótolni a teljesítményt. Azaz a franciának mindenképpen nyernie kell valami komoly tornát (világ- vagy Európa-bajnokság, Premier League, Bajnokok Ligája) ahhoz, hogy komolyan számolni kelljen vele a poszt-Ronaldo/Messi korszakban.

Mohamed Salah

Az egyiptomi az „új fiú” a csapatban, ám egyelőre több körülötte a kérdőjel, mint Neymar vagy Pogba körül. Az nem kérdés, hogy a pályán mutatott teljesítmény alapján az idei az ő szezonja volt, csakhogy klubja, a Liverpool megint nem nyert semmit (noha a BL-döntőbe jutás komoly teljesítmény volt), és a világbajnokságon sem sikerült maradandót alkotnia az egyiptomi csapattal.

A BL-döntőn Sergio Ramos hathatós közreműködésével elszenvedett vállsérülése miatt majdnem lemaradt a világbajnokságról (az egyiptomi válogatottat elnézve lehet, hogy jobban járt volna…), és közvetlenül a vb előtt Ramzan Kadirov csecsen vezetővel pózolt (akinek megítélése a szoftos „ellentmondásostól” a keményebb „tömeggyilkosig” terjed). Márpedig az utóbbihoz hasonló ballépések nem megengedhetők ezen a szinten.

Különösen azért nem, mert közben Mohamed Salah a Közel-Kelet és Észak-Afrika (egy egyre fontosabb futballpiac) ikonikus szereplője, az iszlám pozitív arca (ebbe speciel alaposan belerondított a Kadirov-találkozó), és egy meghatározó, ám kissé szétesett országot egyesítő alakja lett.

A szponzori szerződések ennek megfelelően meg is indultak, például az Uberrel és a DHL-lel. Ahhoz azonban, hogy ez ne csak egyszeri fellángolás, hanem tartós emelkedés legyen, még évekig jól kell játszania, nyernie kell fontos trófeát (lásd fent) legalább a klubjával és nagyon meg kell fontolnia, kivel mutatkozik nyilvánosan.

Jó eséllyel tehát az utolsó olyan világbajnokságot látjuk, melyen a Ronaldo-Messi kettős meghatározó szerepet játszik. Az, hogy ki veszi át tőlük a stafétabotot, a következő évek nagy kérdése lesz, amire az első választ talán már a következő hetekben megkapjuk.