A városod egyre okosabb lesz és ennek sokkal félelmetesebb következményei lesznek az adatainkra nézve, mint a Facebook-botránynak.
Még egy olyan egyszerű dolog, mint egy szemeteskuka is könnyen csatlakoztatható az internethez és használható arra, hogy információt gyűjtsön rólad, amit egy harmadik cégnek aztán el lehet adni.
A modern városok tele vannak olyan objektumokkal, amelyek adatokat fogadnak, gyűjtenek és továbbítanak. Mobiltelefonok, okos közlekedési lámpák, légszennyezést mérő állomások. A dolgok internete, az IoT, kezd félelmetessé válni.
Az intelligens város a digitális információáramlásba ágyazott tárgyak adatait olyan új szolgáltatások és termékek előállítására használhatja fel, amely még élhetőbbé teszik a várost.
A fejlődés sötét oldala
Igen ám, de ennek megvan a sötét oldala is. A szenzorok és a mobilok adataiból a város azt is tudni fogja, mikor ki merre jár, kivel találkozik és mit csinál.
Márpedig a Facebook-botrány óta mindenkinek nyilvánvaló, hogy nagyon is fontos tudnunk, hova kerülnek az adataink és ki hogyan használja fel őket. A kibertámadások egy szinttel veszélyesebb foka pedig az lesz, ha nem az internetet, hanem egy egész város infrastruktúráját lesznek képesek megtámadni a hackerek.
Épülő okosvárosok
Egyre gyorsuló folyamatban válnak a városok okosvárosokká. Szingapúr, London, San Francisco már olyan technológiákat alkalmaz, mint az „urban sensing”, amely rögzíti, hogyan lépnek interakcióba egymással az emberek, a „geotracking”, amely rögzíti az emberek mozgását és valósidejű analitikai rendszereket, amelyek az összegyűjtött adatokat azonnal elemzik.
Az energia és a vízellátás hatékonyabbá tételére, a szemétszállítás, a dugók és a parkolás optimalizálására is lehet ezeket használni.
A Big Data és az adatvédelmi aggályok
A szakértők régóta tisztában vannak vele, hogy a tudatlan (vagy gondatlan) felhasználótól a szolgáltatók személyes adatokat gyűjthetnek. Az adatvédelmi szabályok átlátszatlansága, és az összetett adatmegosztási megállapodások a vállalatok számára lehetővé tették az adatvédelmi törvények megkerülését.
Az IoT-eszközök által gyűjtött adatok miatt az intelligens városok hasonló gondokhoz vezethetnek. Az okostelefonokban rejlő lehetőségeket a legtöbb ember hajlamos alábecsülni, pedig az folyamatosan a tartózkodási hellyel, digitális és fizikai interakciókkal és más adatokkal kapcsolatos információkat oszt meg rólunk.
Ha ez és az okosvárosok érzékelői összekapcsolódnak, a magánéletünkhöz és az önrendelkezéshez való jogunk súlyosan sérülhet. Hiszen az érzékeny adataink harmadik fél számára is értékesíthetők lesznek.
Kiberbiztonsági aggodalmak
Az okosodó városok egyre jobban ki lesznek téve a kibertámadásoknak is. A tétek pedig igen magasak lehetnek, ha egy egész városi rendszert kezd el zsarolni egy vírus. Az atlantai támadás megmutatta, hogy számos kritikus rendszert torzít vagy tesz megbízhatatlanná egy ilyen támadás.
A hackerek átvehetik az irányítást egy egész épület, vagy egy teljes rendszer felett. Ukrajnában 2015-ben például 225 ezer embert érintő áramkimaradást okoztak és úgy tűnik, Oroszország volt a támadás irányítója.
Hiába azonban a fenyegetettség, az IoT eszközöket egyre elterjedtebben használják a városokban. Az embereket tájékoztatni kell arról, hogy mit jelent ez az ő számukra és a döntéshozatali folyamatokba is jobban be kellene őket vonni.
Az érdekeltek üzleti modelljeit meg kell alaposan vizsgálni, az adatok felhasználásának elszámoltathatónak kell lennie. És legfőképpen elsősorban az állampolgárok véleményét kell kikérni arról, hogy kívánják-e városaik ilyen irányú fejlesztését, vagy sem.
Rabszolgasors, avagy Izaura sírva könyörögné magát vissza Leonszíóhoz, ha látná, hogy mi folyik itt.
(Fotó: fickr.com/JCT 600)
