Svédországban egyre komolyabb kritika éri azokat a magáncégeket, melyek a menekültek ellátásából húznak nem kis profitot. Azt ugyanakkor a kormány is elismeri, hogy egyelőre másképp nem tudja megoldani a kialakult helyzetet.
A svéd cégek egy része a hírek szerint alaposan kihasználja a menekültválságot, és olyan összegeket számláz az ellátásukért, amilyet nem szégyell - és nem nagyon szégyenlősek, annyi biztos.
Például a migránsokat elszállásoló cégek (melyek egy részét a legutolsó konzervatív-liberális kormány alatt magánosították) akár 9000 eurónyi (2,8 millió forintnyi) összeget is kiszámláznak egy gyerek ellátásáért befogadó családokon keresztül - havonta.
Morgan Johansson bevándorlásügyi miniszter szerint is valós a probléma, míg a menekültek elszállásolásáért felelős testület vezetője elismerte, nagyon rá vannak szorulva a cégek szolgáltatásaira - írja a brit The Guardian.
“Nem azért csinálják, hogy nekünk kedvezzenek, ez egy nagy szektor, ami komoly lehetőséget kínál arra, hogy hatalmas pénzeket keressenek vele, ráadásul gyorsan és biztonságosan, hiszen a kormány állja a számlákat” - tette hozzá Tolle Furegard.
A The Guardian három céget nevesít, az Alerist, a Jokarjót és a Vardagát. Előbbi két cég nem kívánta érdemben kommentálni az értesüléseket, míg a Vardaga annyit mondott, hogy három éve vannak a piacon és még mindig nem nullszaldósak. A Vardaga tulajdonosa egyébként még 1991-ben megpróbált összehozni egy bevándorlásellenes pártot, de nem járt átütő sikerrel.
Közben az igények egyre nagyobbak, az év végéig további 30 ezer szálláshelyre lenne szükség - ismerte el a felelős bizottság vezetője, hiszen hetente 9000 ember érkezik Svédországba.
Nem csoda, hogy a bevándorlást ellenző pártok egyre népszerűbbek, ugyanakkor egy nemrégen végzett közvélemény-kutatás szerint a svédek 44 százaléka szerint az országnak még több menekültet kellene befogadni.
A kormány egyelőre fűtött sátrakban próbálja meg elhelyezni az érkezőket, és a jelek szerint nem akar különösebben erős nyomást gyakorolni a cégekre. “A kormány rendkívül kritikusan figyeli a magánszektor árait, ugyanakkor úgy véli, a rövid távú szükségletek kielégítése fontosabb, mint az árak vagy a nyereség szabályozása” - jelentette ki (meglehetősen egyértelműen) az igazságügyi minisztérium szóvivője.
(Fotó: Getty)