A repülőgépen az utasok szeme elől elrejtve történő dolgok egy része tipikusan az, amiről jobb, ha nem tudunk semmit. Legalábbis ha hihetünk a Reddit egyik threadjének, amiből most kiválogattuk a legérdekesebb állításokat.
A víz kényes kérdés a repülőgépeken, az egyik nagy európai légitársaság egyik volt alkalmazottja például arra figyelmeztet, hogy soha ne igyunk olyan vizet a repülőn, amit nem palackból öntenek ki. Még csak hozzá se érjünk.
Ennek az az oka, hogy a WC-tartályokat ürítő és az (elvileg) iható vizet feltöltő csatlakozó meglehetősen közel van egymáshoz, ráadásul sokszor ugyanaz az ember szippantja le a WC-tartályt, mint aki feltölti a vizet.
Nem jobb a helyzet a tea és kávé készítéséhez használt vízzel sem, hiszen a vizet tároló tartályt szinte soha nem tisztítják, így a falára lerakódott "dolgoktól" már legkevésbé sem gusztusos, ráadásul az egészségre is veszélyes lehet.
Ha már a víznél tartunk, eszünkbe nem jusson a WC-ben lévő csapból inni. Igazság szerint még a kézmosás is határeset, mert bár a tartályokat viszonylag rendszeres időközönként tisztítják, a baktériumok egy idő után immunissá válnak.
És akkor egy gondolat az evésről is, ami inkább csak érdekesség: a pilóták két különböző menüt kapnak, amiből nem is kínálhatják meg egymást, így elkerülendő egy esetleges ételmérgezés nem kívánatos tüneteit.
A trükkös mosdóajtó
Kevesen tudják, hogy a mosdók ajtaját kívülről is ki lehet nyitni. Általában a No smoking jel alatt található a szerkezet, amivel kívülről akkor is be lehet jutni a WC-be, ha azt belülről bezárták. (De azért ezt hagyjuk a gép személyzetére.)
Miért kell kikapcsolni az elektronikus eszközöket?
A kérdés alighanem mindenkiben felmerült már, aki utazott repülőn. Kikapcsolni nem azért kell, mert a gép lezuhanna, vagy bármilyen komolyabb veszélyt jelentene, hanem azért, mert interferenciát okozhatnak és komolyan zavarhatják a pilótát – mondjuk landoláskor. Az pedig nem hiányzik senkinek.
Miért tompítják a világítást landoláskor?
Mielőtt éjszaka leszállna a repülő, mindig tompítják a folyosói fényeket. Ennek ez az oka, hogy ha valami probléma lenne landoláskor, a szemünk már hozzá legyen szokva a sötéthez, és jobban lássunk, ami növeli az esélyeinket.
Ha már a landolás: ha rossz időben kicsit keményebben zökken a gép földet éréskor, az nem azért van, mert a pilóta nem érti a dolgát, éppen ellenkezőleg: így akadályozzák meg, hogy az esetlegesen vizes vagy havas kifutópályán megcsússzon a gép.
Oxigénmaszkok
Felszállás előtt minden repülőn végignézhetjük, mit tegyünk vészhelyzet esetén. Ilyenkor elmagyarázzák, mit tegyünk, ha oxigénmaszkot kell használnunk. Nos, a maszkok használatával körülbelül 15 percnyi oxigénhoz juthatunk, de ez bőven elég ahhoz, hogy a pilóta olyan magasságra ereszkedjen, ahol már nincs szükség rájuk.
Ennél fontosabb, hogy a repülési magasságon körülbelül 15-20 másodpercünk van, mielőtt elájulnánk. Éppen ezért fontos, hogy – bármilyen érzéketlenül is hangzik elsőre – először magunkra tegyük fel a maszkot, és utána a gyerekekre, hiszen ha mi elájulunk, az rajtuk sem segít, viszont ha egy-két másodpercre ők elveszítik az eszméletüket, az nem károsítja a szervezetüket.
(via)
