Sajátos módon próbálnak párt találni gyermekeiknek a kínai szülők: Sanghajban egy piacon hirdetik őket hétvégenként, és reménykednek, hogy egyszer csak felbukkan a tökéletes pár. Elsősorban a férfiaknak fontos: egy felmérés szerint 2020-ra 24 millió olyan agglegény lesz, akinek minimális esélye lesz csak a családalapításra.

Akár elveszett személyeket is kereshetnének a piacon látható hirdetésekben, de egyáltalán nem erről van szó: a papírlapokon szerelmet keresnek a magányos fiatalok, egészen pontosan az őket kiházasítani akaró szüleik.

A sanghaji „házasságpiac” minden hétvégén déltől délután 5-ig tart nyitva, és jellemzően gyermekeiket kiházasítani kívánó szülőkkel van tele. A több száz, néha több ezer hirdetés és a majdnem annyi szülő mind többé-kevésbé kétségbeesetten próbál meg párt találni a húszas-harmincas években járó csemetéknek.

A papírlapokon a fiatalok legfontosabb adatai találhatók meg: magasság, kor, jövedelem, végzettség, a kínai csillagjegy, valamint hogy a gyereknek van-e saját autója és ingatlanja.

Kínában hagyományosan a szülők döntöttek gyermekük jövendőbelijéről és bár ez már jó ideje nem kötelező előírás, még mindig erős a szavuk, és (mint a képek is mutatják) sokszor mindent meg is tesznek azért, hogy párt találjanak utódaiknak.

Talán mondani sem kell, hogy a nők vannak jobb helyzetben, hiszen az egyke-politika nyomán jelentős kisebbségben vannak, azaz sokkal többet válogathatnak – na nem mintha elsietnék a dolgot, hiszen elsősorban a karrierjükre koncentrálnak.

A hagyományosan férfiak irányította kínai társadalomban ugyanis az egyke-politika következtében a szülők, ha tehették (márpedig a születésszabályozás fejlődésével az elmúlt évtizedekben egyre inkább tehették), inkább fiút választottak egyetlen utódul.

Ennek következtében 2020-ra Kínában mintegy 24 millió olyan agglegény él majd, akinek szinte esélye sem lesz arra, hogy feleséget találjon magának. Ez egyébként több, mint Tajvan és Dél-Korea teljes női lakossága.

Így aztán a szülők is jobban teszik, ha belehúznak.