Aki elmúlt 30 éves, alighanem még emlékszik a szocializmus végnapjaira, a mai szemmel sekélyes választékra, a hiánycikkekre, a csak télen kapható banánra és még sorolhatnánk. Pedig Magyarországon még istenes volt a helyzet mondjuk a Szovjetunióhoz képest, melynek egyes részein kifejezetten nagy volt a nyomor. Ezt az időszakot mutatják be a következő képek.
Mintha a 30-as évek nagy gazdasági világválságának idején járnánk, pedig ezek a fotók jórészt 1991-ben készültek, a Szovjetunió végnapjaiban. Az üzlteke üres polcai, a hosszú sorok, az elhanyagoltság ismerős képek lehetnek azoknak, akik emlékeznek arra az időszakra.
Az 1980-as évekre egyre nyilvánvalóbbá vált a szocialista gazdaságok lemaradása a kapitalista országoké mögött, és az évtized végére már recsegett-ropogott a rendszer. 1991-re már egyértelmű volt, hogy a Szovjetunió utolsó napjait éli, annak ellenére, hogy egy népszavazásban az emberek többsége még a hatalmas ország egyben tartása mellett voksolt, majd augusztusban keményvonalas konzervatív kommunisták puccsot kíséreltek meg Mihail Gorbacsov pártfőtitkár ellen.
A Szovjetunió végül hivatalosan 1991. december 26-án bomlott fel – ebből az évből származnak az itt látható képek is. A nyitókép rögtön egy szimbolikus jelenetet mutat, hiszen asszonyokat látunk rengeteg (üres) vodkásüveg társaságában, ahogy az üveget próbálják visszaváltani.
A következő képen egy 18 éves prostituált, Katya látható, aki Moszkvában próbált ősi mesterségéből megélni. Mögötte egy rendőrautó (a szovjet korszakban milíciának nevezték a rendőrséget, az elnevezés egészen 2010-ig élt) látható, és az, hogy a lányt nem viszik el, már elég egyértelműen a rendszer végnapjait mutatja.
A sorban állás a teljes szocialista tábor meghatározó élménye volt. A következő fotón a szibériai Novokuznyeckben várnak az emberek, a rá következő képen pedig jól látható, milyen választék (nem) volt a boltokban.
Maradva a soroknál, a helyzet már már válságosra fordult 1991 novemberében, alig egy hónappal a Szovjetunió felbomlása előtt. A hiánygazdaság egyik jellemzője volt, hogy az emberek jóformán bármit megvettek, amit kapni lehetett, „ki tudja, mire lesz később jó" alapon. A harmadik kép, mely egy kalugai piacot ábrázol, azt bizonyítja, hogy Moszkva közelében némileg jobb volt ugyan a helyzet, de a bőséges választéktól messze voltak.
Az egészségügy rengeteget változott ugyan az elmúlt 20 évben, de azért mindenki tud olyan kórházat mondani, amely – legalábbis hangulatában – erősen felidézi a nyolcvanas évek végét... Az asztal és az ágyak is ismerősek lehetnek az ezt a korszakot már megélt olvasók számára, pedig a képek 1991 júliusában, Moszkvában készültek.
Az utolsó kép pedig már az elbukott puccskísérlet után készült, és őszintén szólva alighanem mindent elmond a korszakról...