Vannak szimbolikus terek a világban. Ha Moszkva, akkor a Vörös tér, ha London, akkor a Piccadilly, ha pedig New York, akkor a Times Square. Most fantasztikusan érdekes képeken mutatjuk be, utóbbi hogyan fejlődött az elmúlt 100 évben.
Ha New York, akkor Times Square – talán a szilveszteri nagy buli miatt, talán a hihetetlenül színes, lüktető élet miatt, de nehéz lenne tagadni, hogy a tér a Nagy Alma és egyben az Egyesült Államok egyik szimbóluma is.
Az egész akkor kezdődött, amikor 1895-ben az akkor még Longacre Square nevet viselő térnek új bérlője lett. Ő ugyanis nem volt más, mint maga a legendás impresszárió és üzletember, Oscar Hammerstein, aki gyakorlatilag új életet lehelt az amerikai operajátszásba, egyebek mellett azzal, hogy egy nagy szórakoztatóipari központot (Olympia néven) álmodott meg a térre, operaházzal, színházakkal.
A Broadway és a Seventh Avenue kereszteződésében fekvő tér 1904-ben kapta (először nem hivatalosan) jelenlegi nevét, amikor a New York Times akkori kiadója, Albert Ochs a vadonatúj felhőkarcolóba költöztette a lapot. (A második kép is akkor készült.)
Az épület New York második legmagasabb felhőkarcolója volt, méltó tehát az egyik legnagyobb presztízsű amerikai laphoz. Amely aztán olyannyira rányomta a bélyegét a környékre, így hamar rajta ragadta a Times Square név. (A következő kép egy 1908-as felvétel.)
Ugyanebben az évben találta ki a lap azt is, hogy az új főhadiszállást némi szilveszteri murival kellene megünnepelni – így is lett, és a Times Square-i szilveszter azóta hatalmas szórakoztatóipari látványossággá nőtte ki magát.
A név annyira a téren ragadt, hogy amikor a lap 1913-ban (a következő kép, majd egy 1925-ös felvétel következik) elköltözött a Broadway-re, a név megmaradt. Aztán az évek során a tér egyre fejlődött és ellenállhatatlan turistalátványossággá vált, ahol mindenki megtalálhatta a kedvére valót, legyen az étterem, színház, és ezer más dolog.
Aki járt már ott, talán aláírja, hogy a Times Square mégis sötétedés után mutatja meg igazi arcát, amikor kigyúlnak a fények és életre kel a rengeteg neonhirdetés.
Az Oobject nevű oldalon összegyűjtött fotók tanúbizonyságát adják annak, miként lett a Longacre Square-ből a turisták kötelező látványossága. (A következő két kép a 40-es években készült: az első 1942-ben, a második pedig 1949-ben.)
Persze a Times Square történelmének vannak sötét lapjai is, hiszen a kezdetekben csillogó külső egy időben igencsak megfakult, amikor megjelentek a bordélyházak (és ezzel természetesen a prostituáltak), a kábítószeresek, a zsebtolvajok, azaz eluralkodott a bűnözés. (A következő három kép egy-egy évtizedet mutat be: a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveket.)
A Times Square ugyan még ma sem tartozik a luxuskörnyékek közé, azért már jóval biztonságosabb – köszönhetően Rudolph Giulianinak, aki polgármesterként a 90-es években jelentősen visszaszorította a bűnözést. Így az az évi 26 millió turista is nagyobb biztonságban érezheti magát, aki úgy dönt, hogy megnézi magának a világ egyik leghíresebb terét. (Utolsó képünk nem is olyan régen készült: 2004-es.)