Érdekes ötlettel állt elő a brit kormány, melynek tanácsadója szerint már ötéves kortól speciális intézetbe kellene küldeni a magatartási problémákkal küzdő gyerekeket, hogy megelőzzék a későbbi, súlyosabb gondokat.

A brit kormány „viselkedési szakértője” szerint a magatartási problémákat már kétéves korban fel kellene ismerni a bölcsődékben, óvodákban, és kiszűrni azokat a gyerekeket, akiknél ez később súlyos gondokat okozhat. Az ilyen gyerekeket ötéves kortól speciális intézetekben kellene küldeni, ahol képesek lennének megállítani állapotuk romlását és visszaterelni őket a helyes vágányra.

„Néha mindegyik gyereknél elszakad a cérna kicsit, ugyanakkor szükség lenne egy olyan rendszerre, amely képes erre reagálni és segít nekik visszatérni a helyes útra” - mondta Charlie Taylor, akinek a jelentése a napokban kerül a kabinet elé.

Minél korábban, annál jobb

A szakember szerint minél kisebb korban szűrik ki a magatartási zavarokat, annál nagyobb eséllyel lehet azokat kezelni. A javaslat része egy olyan komplex intézkedéssorozatnak, amely a tavaly nyári zavargások nyomán született a nehezen kezelhető fiatalok helyzetének javítására.

A jelentés erősen kritikával illeti az oktatási rendszerből kibukó fiatalokkal kapcsolatos bánásmódot, azt, hogy keveset törődnek a problémás gyerekekkel, akik „nyári táborként” fogják fel az iskolát.

Charlie Taylor szerint a megoldást az jelentené, ha ezeket a fiatalokat külön erre a célra létrehozott intézményekbe utalnák, ahol megtanulnák a dühüket kordában tartani és beilleszkedni a szűkebb és tágabb társadalomba. „Nem kellene megvárni, amíg 14-15 évesen egymásra borogatják a padot” - fogalmazott a szakember.

Ütés helyett szépen kérni

A gyakorló iskolaigazgatóként is dolgozó pedagógus gyakran szembesül kifejezetten szélsőséges magatartási zavarokat mutató gyerekekkel, akik a legalapvetőbb közösségi viselkedési normákat sem képesek betartani. A gyerekeket meg kellene például tanítani „olyan egyszerű társadalmi normákra, mint például hogyan kérünk el valakitől valamit, anélkül, hogy rögtön ütnénk”.

Az intézetekben a lehető legkevesebb időt töltenék a gyerekek, miután a cél az lenne, hogy mielőbb visszatérjenek eredeti iskolájukba és osztályukba, ahelyett, hogy éveket töltenének valamilyen javítóintézetben.

A program része lenne természetesen olyan pedagógusok képzése is, akik képesek észrevenni és kezelni a súlyos magatartási zavarokat.