A 70-es években film is készült a „francia kapcsolatról”, melynek egyik volt főnöke most megjelent könyvében több mint 30 év után lerántja a leplet az egyik legnagyobb port felvert bűnügyről.

A börtönbüntetésüket töltők jelentős hányada hittel hangoztatja, hogy ártatlanul ítélték el, védekezésüket a társadalom általában (joggal) hanyag vállrándítással intézi el. Most azonban a „francia kapcsolat” egyik volt vezére önéletrajzában azt állítja: minden idők egyik legnagyobb port felvert büntetőperében tényleg ártatlan ember ítéltek el.

A 75 éves Jean-Pierre Hernandez (a fenti képen) a 70-es években egyik vezetője volt annak a Marseille és New York közötti kábítószer-kereskedelmet felügyelő maffiacsoportnak, melynek működéséről Francia kapcsolat címen (Roy Scheider és Gene Hackman főszereplésével) világhírű filmet is forgattak Hollywoodban.

A szóban forgó bűncselekmény 1977-ben történt, amikor az egyik riviérai kaszinóbirodalom örököse, az akkor 29 éves Agnés Le Roux egyszerűen eltűnt fehér Range Roverével együtt. A hölgy édesanyja tulajdonolta Nizza egyik legmenőbb kaszinóját, a Palais de la Méditerraneé-t.

A bűncselekménnyel akkor az eltűnt örökös volt szeretőjét gyanúsították meg, és az eset idején 38 éves Jean-Maurice Agnelet hiába tagadott és hangoztatta ártatlanságát, végül 20 év börtönre ítélték, amelyet még mindig nem töltött le.

Egy bandavezér vallomásai

Most azonban fordulat állhat be az ügyben, ugyanis Jean-Pierre Hernandez „Egy bandavezér vallomásai” című könyvében azt állítja: egykori legjobb barátja, a Marseille-i alvilág egyik volt vezére nem sokkal 1987-ben bekövetkezett halála előtt elárulta neki, hogy ő gyilkolta meg Agnés Le Roux-t (a lenti képen).

A könyv szerint Jeannot Lucchesi és néhány meg nem nevezett társa elrabolta a nőt, és miután megölték, Marseille közelében egy szikláról a tengerbe hajították a testet, az autót pedig egy, a maffia által működtetett műhelyben bezúzták.

„Jeannot egyedül volt, betegen. Meg akart szabadulni ettől a ronda történettől, mert az nem hagyta nyugodni… Tudom, hogy nem hazudott nekem” – mondta Hernandez, hozzátéve: „Kilenc évvel később utánajártam az autónak, amit valóban bezúztak. Jeannot azon aggódott, hogy esetleg még mindig Marseille utcáin rohangál”.

Kaszinóháború

Visszatérve a bűncselekményre: a részleteket valójában sosem sikerült megnyugtatóan tisztázni, Jean-Maurice Agnelet pechje az volt, hogy hozzáférhetett az áldozat svájci bankszámlájához, melyen mai árfolyamra átszámolva mintegy 650 millió forintnyi pénz volt.

Ráadásul a férfi győzte meg a lányt nem sokkal a halála előtt, hogy egy igazgatósági ülésen szavazzon a (vele meglehetősen rossz viszonyban lévő) anyja ellen és ezzel tegye lehetővé, hogy egy rivális kaszinó kivásárolja a családot a kaszinóból.

Ez a bizonyos rivális egy Jean-Dominique Fratoni nevezetű figura volt, a tucatnyi halálos áldozatot követelő nizzai kaszinóháború egyik kulcsfigurája. Más kérdés, hogy Fratoni sem lehetett elégedett, hiszen a felvásárlás sosem jöhetett létre.

Ha bárkiben felmerült volna a kérdés, miként lehet, hogy egy 34 éve elkövetett gyilkosság elítéltje még mindig 20 éves büntetését tölti, akkor eláruljuk: a rendkívül szövevényes ügyben csak 2007-ben (!!!) született ítélet, amikor kiderült, hogy a férfinak eredetileg alibit biztosító hölgy (aki azt állította, hogy a gyilkosság napján Jean-Maurice Agnelet-vel a svájci Genfben tartózkodott) beismerte: a férfi kérésére hazudott.

Tiszta lelkiismerettel

Jean-Pierre Hernandez könyvében azt állítja: az ítélethirdetéskor érzett lelkifurdalása nem hagyta nyugodni, ezért tárta fel az igazságot könyvében. „Nem bírtam tovább. Nem akarom, hogy Agnelet unokái gyilkosként gondoljanak rá. Tiszta lelkiismerettel szeretném itt hagyni ezt a világot” – fogalmazott.

„Ez a férfi nem érdemli meg a börtönt, az igazságszolgáltatás hibázott. Természetesen készen állok arra, hogy a bíróság előtt vallomást tegyek az ügyben” – tette hozzá Jean-Pierre Hernandez.

Jean-Maurice Agnelet ügyvédje természetesen azonnal közölte, hogy indítványozni fogja védence szabadon bocsátását.