A válasz az ismét a kelet-európai inváziótól rettegő egyes brit lapok szerint egyszerű: náluk kell munkakeresési segélyért és egyéb állami segítségért folyamodni. A titok ismét egy uniós szabály, amely május 1.-től lép életbe, amikor lejár a csatlakozáskor megszabott hétéves moratórium.

A helyzet ugyanis jelenleg az, hogy aki Nagy-Britanniában vagy Írországban szeretne munkát vállalni, az minden különösebb korlátozás nélkül megteheti, csupán regisztrálnia kell magát. A 2004-ben csatlakozott nyolc kelet-európai ország (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia) vállalkozóbb kedvű munkavállalóinak ugyanakkor egészen mostanáig szembe kellett nézniük azzal, hogy nem illeti meg őket mindaz a segítség, ami a helyieket megillette, ha elveszítették állásukat.

Mindez azonban május 1.-től megváltozik, az Európai Unió ugyanis a Csatlakozási Szerződésben kikötötte a hétéves korlátozást, ami idén jár le. Éppen ezért most ismét felerősödött az EU-t egyébként is nemegyszer súlyos szkepszissel szemlélők hangja, akik máris totális pénzügyi katasztrófát vizionálnak Nagy-Britanniában.

Számításaik szerint ugyanis mintegy 100 ezer olyan munkavállaló lesz ezekből az országokból, aki kihasználva az előnyöket, Nagy-Britanniában folyamodik majd segélyért. Tegyük hozzá: nem kis pénzekről van szó. Az álláskeresési segély összege például elérheti a heti 250 fontot (ez ugye havonta ezer font, azaz több mint 300 ezer forint), és emellé jár még például kedvezmény az önkormányzati adóból, és lakhatási segítség is.

A németekben és az osztrákokban bíznak

A brit bevándorlási miniszter szerint ugyanakkor ez nem szükségszerűen alakul majd így, hiszen ezzel párhuzamosan szabaddá válik a munkavállalás például Németországban és Ausztriában is, márpedig ezek az országok közelebb esnek az említett államokhoz, így a munkát keresők egy része nyilván ezeket szemeli ki célpontnak.

„A kormány egy nagyszabású reform megalkotásán dolgozik, melynek segítségével pár tízezres nagyságrendűre szorítanánk le az Európai Unión kívülről érkező gazdasági bevándorlók létszámát, és megreformáljuk a belépés más módjait is, például a tanulmányi vízumot, a családegyesítést és a házassággal szerzett állampolgárságot” – nyilatkozta Damien Green.

Tesztek és korlátok

A britek más módszerekkel is megpróbálják megakadályozni, hogy elözönöljék őket a „segélyturisták”. Példának okáért, a jövedelemarányos segély megszerzéséhez az uniós állampolgárnak le kell tennie a még a John Major-féle konzervatív kabinet által 1994-ben (éppen az úgynevezett „jóléti turizmus” ellen) létrehozott „Szokásos tartózkodási hely tesztet”, melynek során bizonyítaniuk kell, hogy saját akaratukból és jelentős ideje vannak az Egyesült Királyságban, ott a lakóhelyük, és határozott szándékuk maradni. (Azért az jól látszik, hogy ez egy meglehetősen tágan értelmezhető gumiszabály, nyilván nem véletlenül…)

Ezen kívül még más, hasonló megszorításokat is próbálnak alkalmazni a „jóléti turizmus” ellen és folyamatosan ellenőrzik, hogy nem kell-e tovább szigorítani – állítja a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium.

Az azonban egyértelmű, hogy nincs egyszerű dolguk, hiszen a korlátozások május eleji megszűnésével nagyon kevés eszköz marad a kezükben az uniós állampolgárokkal szemben.