A magunk részéről imádunk utazni, pláne szeretjük a nem szokványos helyeket. Úgyhogy a dél-afrikai Kruger Nemzeti Parkban található Ngala ház kifejezetten nekünk való úticél.

Miközben az Egyesült Államok nagy részén (is) kifejezetten és szokatlanul enyhe a tél, a New York államban fekvő Hamburg lakói éppen az ellenkezőjét tapasztalták meg. Noha a képek lenyűgözők, az élmény már aligha lehetett az.

Van egy kisváros Finnország északi részén, ahol az ufók észlelése egy időben egyáltalán nem volt ritka jelenség. Olyannyira nem, hogy az 1960-as években kifejezetten rendszeresnek volt mondható. Ennek a rejtélynek eredt a nyomába a városka szülötte, Maria Lax fotós – a maga sajátos eszközeivel. 

Érdekes kettősség, hogy miközben a nyugati világban egyre több a túlsúlyos (vagy mondjuk ki: kövér) ember, úgy lesznek egyre keskenyebbek az ülések a repülőgépeken.

Az 1900-as évek elejéről akadnak már filmfelvételek, persze fekete-fehérben, így aztán elég nehéz elképzelni az akkori világot színesben. Kivéve persze, ha a mesterséges intelligenciát rászabadítják a korabeli filmekre színessé varázsolva azokat.

Egészen érdekes jelenség, amikor két nyelv összeolvad, illetve hogy egészen pontosak legyünk, az egyik eltorzítja a másikat. Ez történt az angollal Japánban, ahol így létrejött az Engrish.

Aki repült már hosszabb távolságra, az tudja, milyen nyomorult dolog hosszú órákat ülni, az éjszakai repülésnél pedig különösen jó lenne, ha az ember le tudna dőlni kicsit. Nos, eddig ez csak azoknak adatott meg, akik képesek voltak átlagembernek nehezen kifizethető első osztályt megfizetni. Most ez megváltozhat.

Ha legendás fotósról van szó, akkor Steve McCurry neve szinte biztosan felmerül. A napokban 70. születésnapját ünneplő művész talán leghíresebb képe az 1985-ben megjelent Afgán lány, de az amerikai fotósnak van egy kevésbé ismert szenvedélye is: az állatok.

Internet nélkül ma már nagyon nehéz elképzelni az életünk, és természetesen nem csak arról van szó, hogy nem érjük el a kedvenc oldalainkat, esetleg a Facebookot, a hatás ennél sokkal mélyrehatóbb.

Vajon lehet-e amerikai elnök a világ 8. leggazdagabb emberéből? Elég-e egy 65 milliárd dolláros (20 ezer milliárd forintos) vagyon arra, hogy valaki bereklámozza magát a Fehér Házba? A kérdésekre még idén választ kapunk, méghozzá Michael Bloomberg sorsán keresztül. Az viszont már most látszik, hogy egy elnökválasztási kampány (még akkor is, ha egyelőre csak a demokrata jelöltek versenyénél tartunk) nem a mimózalelkűek versenyfutása.