Internet nélkül ma már nagyon nehéz elképzelni az életünk, és természetesen nem csak arról van szó, hogy nem érjük el a kedvenc oldalainkat, esetleg a Facebookot, a hatás ennél sokkal mélyrehatóbb.
Az Access Now digitális jogvédő szervezet szerint csak tavaly 33 országban több mint 200 alkalommal kapcsolták le hosszabb-rövidebb időre az internetet. Talán meglepő, de ezek között volt az Egyesült Királyság is, amikor áprilisban a wifit lőtték ki a londoni metróban az Extinction Rebellion klímaváltozás ellenes csoport tüntetése idején.
A BBC összeállítása szerint tavaly egyébként 65 alkalommal iktatták ki az internetet különböző országokban, emellett 12 esetben éppen választások idején érezték úgy, hogy tulajdonképpen felesleges dolog a net.
A legtöbb alkalommal Indiában lőtték le a netet, a leghosszabb internetmentes időszak pedig Csádban volt, ott 15 hónapig nem volt elérhető a világháló. Az Access Now adatai szerint az internet lekapcsolása több tízmillió embert érintett.
Jellemzően kormányok „kapcsolják ki” a netet, felszólítva a szolgáltatókat arra, hogy bizonyos területeken tegyék elérhetetlenné a jeleket, de az is előfordul, hogy csak bizonyos oldalakat blokkolnak.
Emberi jogi csoportok elsősorban amiatt aggódnak, hogy az ilyen eljárás egyre kedveltebb lesz az elnyomó kormányok eszköztárában. A hatalom az ilyen döntések esetén jellemzően a közbiztonságra és a fake news terjedésének megakadályozására hivatkozik.
A másik oldal ugyanakkor azt állítja, ilyenkor a cél elsősorban az online információáramlás és az esetleges (immár nem virtuális) elégedetlenség megakadályozása.
A legnagyobb előszeretettel Indiában kapcsolgatják le a netet, tavaly 121 alkalommal kellett ezzel szembesülniük az indiaiaknak. Természetesen nem minden alkalommal az egész országban, hanem csak annak egyes részein, olyannyira, hogy az esetek kétharmada az egyik legfontosabb feszültséggócban, Kashmirban történt.
De a szudáni és iraki tüntetők is szembesülhettek azzal, hogy a kapcsolattartásban vissza kell térniük a jó öreg offline módszerekhez, miután a kormányok lekapcsoltatták a netet.
A lekapcsolás persze meglehetősen durva módszer, akadnak ennél kifinomultabbak is. Ilyen például a net lassítása, vissza egészen az 1990-es évek 2G szolgáltatásainak színvonalára, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a videók feltöltését, nem is beszélve az élő streamelésről.
Ráadásul a lassítást sokkal nehezebb bizonyítani. Ezt használta ki tavaly májusban a tadzsik elnök, aki beismerte, hogy direkt lassítják a Facebook, a Twitter és az Instagram elérését, azzal az indokkal, hogy azok ki vannak téve „a terrorista tevékenységnek”.
Oroszország és Irán más stratégiát követ, ők saját netet próbálnak fejleszteni, amit aztán persze úgy ellenőriznek, ahogy akarnak.
(Fotó: pixabay.com/congerdesign)
A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.
