Kívül tágasabb

Tíz ország a katasztrófa szélén

2020.01.30. 06:30, Kívül tágasabb ,

Egyre több fejlett országban jelent gondot a lakosság drámai mértékű csökkenése, ami egészen komoly válsághoz vezethet akár egészen rövid időn belül is. A legrosszabb helyzetben általában európai országok vannak (Magyarország sem kivétel) az elöregedés és a kivándorlás (valamint a bevándorlás hiánya) miatt.

csalad-kisgyerekkkel.jpg

Nemrégiben a brit Financial Times írt arról, milyen komoly demográfiai válsággal kell szembenéznie például Olaszországnak, ahol a születések száma olyan alacsony, hogy az gyakorlatilag megállíthatatlan népességfogyást eredményez.

Az alacsony gyermekvállalási kedv egyik oka az, hogy az olasz fiatalok nem bíznak a jövőben, nem gondolják, hogy az ország gazdasága jó irányba tartana, azaz jó eséllyel nem lesz elég pénzük több gyereket felnevelni.

Az olaszok még egész jó helyzetben vannak például a bolgárokhoz képest, ahonnan ha minden így megy tovább, a következő 30 év alatt a lakosság negyede eltűnhet.

De Európán kívül is akadnak bajban lévő országok. Ilyen például Japán, ami a szakértők szerint „időzített demográfiai bombán” ül. Másfajta gondokkal küzd az Egyesült Államok, ahol ugyan nő a lakosság, de az emberek egyre később vállalnak gyereket, ami a lakosság elöregedéséhez vezet.

A 20 legrosszabb helyzetben lévő ország listájának végén Olaszország áll, ahol a számítások szerint ha maradnak a jelenlegi folyamatok, akkor a 60 milliós ország 2050-re már csak 54 milliós lesz, azaz a lélekszám 10 százalékkal csökken.

Ami Magyarországot illeti, itt a jóslat 2050-re egy 8,5 milliós ország, ami 12,3 százalékos csökkenés a jelenlegi 9,7 millióhoz képest. Hasonló a helyzet Lengyelországban (37,8-ról 33,3 millióra – 12 százalék), míg Romániában valamivel rosszabb (19,2 millióról 16,3 millióra – 15,5 százalék).

És ez még mindig nem a TOP 10, ami a következőképpen néz ki (első helyen a jelenlegi, aztán a jósolt lélekszám, majd a csökkenés százalékban)

TOP 10

10. Albánia (2,9 millió – 2,4 millió; 15,8%)
9. Japán (126,5 – 105,8 millió; 16,3%)
8. Moldova (4 – 3,4 millió; 16,7%)
7. Horvátország (4,1 – 3,4 millió; 18%)
6. Bosznia-Hercegovina (3,3 – 2,7 millió, 18,2%)
5. Szerbia (8,7 - 7,1 millió; 18,9%)
4. Ukrajna (43,7 – 35,2 millió; 19,5%)
3. Lettország (1,9 – 1,5 millió; 21,6%)
2. Litvánia (2,7 – 2,1 millió; 22,1%)
1. Bulgária (6,9 – 5,4 millió; 22,5%)

Mi a bajok fő forrása?

A probléma többszörösen összetett. Része az, hogy míg régebben az emberek a városokba költöztek a falvakból, addig ma külföldre mennek. Tehát ugyanúgy elindulnak, mint mondjuk 100 éve, csak míg akkor valamelyik országon belüli városba költöztek el (így a népességszám nem változott, legfeljebb áttevődött vidékről a városokba), addig ma, ha már indulni kell, akkor nem állnak meg országon belül, hanem külföldre mennek.

További gondot jelent, hogy míg az 1800-as évek végének nagy kivándorlási hulláma során a sokgyermekes családokból egy vagy két gyerek ment külföldre (aztán sok esetben haza is tért), a szülők viszont maradtak.

A modernkori határátkelésben viszont már egész családok mennek el. A külföldre utazás és a kitelepülés ráadásul sokkal olcsóbb és könnyebb is lett (lásd a fapados repülőket példának okáért), így egyszerűbb a szülőknek a gyerekekkel (vagy utánuk) menni.

További részletek a témában a Határátkelő blogon.

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es