A londoni metró (mi több, egész London) egyik ikonikus jellemzője a Mind The Gap, azaz amikor az állomásokon bemondják, hogy vigyázzunk a peron és a szerelvény közötti kisebb-nagyobb résre. A hangok néha változnak és volt, akinek ebbe majdnem beleszakadt a szíve.

Nyilván Londonban is a legegyszerűbb megoldást választják és ugyanaz a hang mondja az összes állomáson a közleményeket, így a Mind The Gap felhívást is.

Ez alól egyetlen kivétel van, a Northern Line-on található Embankment, ahol teljesen más hangot hallhatnak az utasok. Ennek oka egyike a londoni metró nagy rejtélyeinek – pontosabban az volt egészen a közelmúltig.

John Bull, a London Reconnections szerkesztője ugyanis elmesélte, mi történt.

2012 karácsonya előtt az Embankment állomás személyzetét megkereste egy nagyon felzaklatott hölgy. Azt kérdezgette, mi történt a hanggal. Nem is pontosan értették, mire gondol. Milyen hang?

„A hang. A férfié, aki a Mind The Gap felhívást mondja” – mondta a hölgy.

Ne aggódjon, a felhívás természetesen elhangzik, de frissítették a rendszert, az új digitális rendszer új hangokkal, nagyobb változatossággal jár. Megkérdezték a hölgytől, jól van-e.

„A hang a férjemé” – magyarázta. Kiderült, hogy a háziorvosként dolgozó Dr. Margaret McCollum férje színész volt. Oswald Laurence nem lett híres, a hangja igen, hiszen ő volt az, aki a Northern Line összes állomáshangját felmondta még a 70-es években.

Oswald Laurence 2007-ben elhunyt.

Halála hatalmas űrt hagyott Margaret szívében. Egyetlen dolog segített. Minden nap, munkába menet, hallotta a hangját.

Néha, amikor a fájdalom túl nagy volt – mesélte a hölgy -, akkor csak leült az Embankment állomás peronján és hallgatta a hangosbeszélőt. A férjét.

Öt év alatt mindez élete részévé vált. Tudta, hogy a férje nincs már vele, de a hangja – az emléke – megmaradt. Mindenki másnak ez csak egy hang volt, de neki annak a férfinak a szelleme, akit még mindig szeretett.

És most elvették tőle ezt is.

Az Embankmenten dolgozók elnézést kértek, de nem tudtak mit tenni, hiszen a teljes londoni földalatti rendszerét átállították digitálisra, nem lehettek ők sem kivételek. Annyit azért megígértek, hogy ha a régi felvételek még léteznek, akkor megpróbálják megkeresni és ha sikerrel járnak, kap belőlük egy másolatot.

Margaret tisztában volt vele, hogy erre nincs sok esély, de megköszönte nekik.

Az újévben Margaret McCollum az Embankment megállónál ült, úton munkába, amikor a hangosbeszélőn egyszer csak ismerős hangot hallott. Az imádott férfi hangját, amiről úgy hitte, sosem hallja ismét.

„Mind the Gap” – mondta Oswald Laurence.

Kiderült, hogy az Embankment és a teljes londoni metró személyzetében rengeteg embernek van elveszített hozzátartozója, így átérezték, mit jelent Margaretnek néhai férje hangja.

Úgy gondolták, most az egyszer hátha lesz akkora szerencséjük, hogy segíthetnek ennek a hölgynek. Feltúrták hát az archívumokat, a régi szalagokat, melyek digitalizálásában sokan segítettek.

Mások a rendszer kódolásának estek neki, hogy megpróbálják valahogyan mégis megoldani a régi hang visszahelyezését, megint mások a papírmunkát intézték az ehhez szükséges engedélyekhez.

Mígnem Oswald hangja ismét felcsendült.

Ezért aztán most, 2019 végén is ha az ember az Embankment állomáson jár a Northern Line-on, teljesen más hangot hall, mint bárhol máshol a londoni földalattin.

Oswald az.

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.