Az HBO-n vetített Csernobil című sorozat óriási sikert aratott külföldön és itthon egyaránt, egyúttal újra felhívta a figyelmet az atomerőművek biztonságának kérdésére.

Az 1986-ban felrobbant atomerőmű környékét hosszú évekre lezárták, onnan több tízezer embert telepítettek ki. 

A robbanás után három hónapon belül több mint harminc ember halt meg a sugárszennyezéstől, de tudósok szerint tíz- vagy akár százezrek életét befolyásolta súlyosan a katasztrófa. 

Az áldozatok pontos száma nem ismert. Egy tanulmány a katasztrófa miatti rákos halálozások számát 115 ezerre becsülte, az Egészségügyi Világszervezet pedig 9 ezerre tette az áldozatok számát. 

Csak a Szovjetunió 

Riasztó adat, hogy a Csernobilban is használt RBMK-reaktorból tíz működik még mindig Oroszország területén. A katasztrófa idején 17 üzemelt. Ez az egyetlen ország, ahol ilyen erőművek működnek, ezeket csak a Szovjetunióban tervezték és építették. 

Négy működik az ukrán határhoz közeli Kurszkban, három az ötmilliós Szentpéterváron, és további három Szmolenszkben. Utóbbi város reaktorai közül egy 2050-ig üzemelhet, a többinek a licence 2021 és 2031 között jár le. 

Szentpéterváron egy negyedik ilyen reaktort tavaly állítottak le. Csernobilban a baleset ellenére még három RBMK volt üzemben egészen 2000-ig. Kettő Litvániában is működött, ezeket az uniós csatlakozáskor állították le. 

Honnan tudjuk, hogy ezek biztonságosak? 

A rövid válasz: sehonnan. A reaktorokon módosításokat végeztek el Oroszország-szerte, figyelembe véve a tervezési hibákat, mint a grafit végű szabályozórudak és az alacsony dúsítási szintű urán.

Ezeket vélhetően eredetileg azért építették így, hogy alacsonyabban tartsák a költségeket. A kockázatokat csökkentő változtatások ellenére az RBMK-k kialakítása továbbra is aggodalomra ad okot a tudósok számára. 

Edwin Lyman, aki az Aggódó Tudósok Egyesületében a nukleáris biztonsági projekt igazgatója, azt mondta: sok biztonsági hiányosságot a tervezők egyszerűen lebecsültek. 

„A tervezés alapvető gondjait nem lehetett kijavítani, függetlenül attól, amit az oroszok tettek. Nem mondhatnám, hogy képesek voltak növelni az RBMK-k biztonságát arra a szintre, ahol a nyugati típusú könnyűvizes nukleáris reaktorok vannak” – nyilatkozta a Live Science-nek. 

Vannak gondok 

Az RBMK-kat 30 évre tervezték, de meghosszabbították az élettartamukat. 2015-ben Oroszország nukleáris energiájának fele olyan reaktorból származott, amelynek meghosszabbították a licencét. 

A World Nuclear Association szerint néhány öregebb, az 1970-es évek óta működő, kurszki és szentpétervári reaktor aggodalmat okozhat a nyugati világnak. Oroszország ugyanakkor kitart amellett, hogy ezek a reaktorok megfelelnek a nemzetközi biztonsági előírásoknak. 

„Ezek a reaktorok nem olyan jók, mint a nálunk lévők, de jobbak, mint voltak” – vélekedett Lars-Erik De Geer, svéd atomfizikus, aki szerint az RBMK-k szigetelési rendszere sem elég fejlett.