Börtönben aludni többnyire rosszat jelent, kivéve akkor, ha a japán Naráról van szó. A hagyományos, pirostéglás épület 1908-ban épült és a boltívekkel, hagymakupolákkal inkább néz ki kastélynak, mint büntetés végrehajtási-intézetnek.
A börtön alig egy éve zárt be, ám mivel építészetileg és történelmileg is jelentős, megőrzik és 2020-ban hotelként újranyitják. A börtönt Keijiro Yamashita, a japán börtönépítészet (mert ilyen is van…) nagyágyúja tervezte. A Meiji-korszakban épült, amikor Japánt a nyugat az elszigeteltségéből kikényszerítette.
A külföldiek szabadon mozoghattak japán földön és az ország nem tudta, milyen szabályokkal tartsa őket kordában, mert a japán jog nem vonatkozott rájuk, lévén a nyugat a távol-keleti országban alkalmazott büntetéseket barbárnak tartotta. Így hát a japánok a nyugatira jobban hasonlító törvényeket és intézményeket fejlesztettek ki, amire a börtönök éppen ideális példák voltak.
A börtön 1946-ban nevet váltott, és átalakították fiatalkorú bűnözők számára, nagy hangsúlyt fektetve a rehabilitációra és kevesebbet a büntetésre. Van például egy úszómedence is az udvaron.
A főépületen áthaladva az épületegyüttes 5 hosszúkás konstrukcióban folytatódik, amelyek a központból indulnak, pálmalevél vagy nyitott tenyér alakzatban. Az elegáns külső ellentételezéseként a belső hideg és céltudatos.
Kis szobák vannak az erős ajtók mögött és hosszú folyosókat építettek az őröknek. Érdekes lesz megnézni, mi marad meg a hotelben mindebből, hogyan lesznek ezek a belső terek mondjuk társalgók.
Az épületegyüttesben három különböző hotelt terveznek. Az egyik a MUJI fennhatósága alatt, 2020-ban nyit majd meg, közel 300 szobával.
(Fotó: The Asahi/Masashi Mizowaki/Takaharu Yagi)
