A Taj Mahal (vagy ha úgy jobban tetszik: Tádzs Mahal) lassan tönkremegy, hamarosan eléri azt a pontot, ahonnan már nem lehet majd helyreállítani – figyelmeztetnek szakemberek.
A mondás szerint a Taj Mahal rózsaszín a hajnalfényben, tejszínű az estékben és aranyfényben úszik, mikor a Hold fenn jár. Ez valaha igaz lehetett az ikonikus márványépületre, de a gondatlanság és a légszennyezés kombója mostanára egész napra sárgásbarnára festette.
„A paloták koronája” szomorú sorsának legutóbbi fordulata az, hogy az indiai legfelsőbb bíróság felszólította a kormányt, vagy állítsa helyre, vagy bontsa le a 2007-ben a világ hét új csodája közé választott, évente 2,5 millió látogatót fogadó építményt.
Az északi Uttar Pradesh állam Agra településén álló épület a világ ikonikus emlékművei közé tartozik. Sáh Dzsahán mogul sah építette elhunyt első felesége, Mumtáz Mahal emlékére.
Rabindranath Tagore úgy hívta a gyönyörű épületet, hogy „egy könnycsepp, ami az idő orcáján lefut”. Radzsasztanból hozták az alapul szolgáló fehér márványt, féldrágakövekkel, többek között jádével, zafírral és jáspissal díszítették. A teljes folyóparti komplexumot (a kertekkel és a homokfalakkal együtt) 1653-ban fejezték be.
A mauzóleumnak új életre van szüksége
Az épület az elmúlt 4 évszázadban a természetes oxidáció hatására öregedett és sötétedett, de nem tettek semmilyen komolyabb erőfeszítést a helyreállítására. Savas esők mosták, korom és pernye szennyezte a közeli ipari létesítményekből és a légszennyezés erodálta.
Az indiai légszennyezettség nagyon erős és Agra sem kivétel ez alól. Egyebek mellett kéndioxid és egyéb szénalapú részecskék vannak a levegőben, ettől lett a fényes, fehér márvány sárgásbarnává, hiába veszi körbe 10 négyzetkilométeres védett terület, a Taj Trapezium Zone, ahol erősen ellenőrzik a károsanyag-kibocsátást.
Csakhogy a nagyvállalatok jogilag mindig megtámadják a kibocsátási határértékeket és az emberek is széles körben figyelmen kívül hagyják őket. Az épülethez közeli szemétégetések, valamint a halotti máglyák füstje tovább rontja a helyzetet.
A közeli folyóban kezeletlen a szennyvíz, és tele van ipari hulladékkal - mindez további problémákat generál. Mikroorganizmusokban gazdag szél fúj a szennyezett folyó felől és a porózus kőbe plántálja azokat, amitől zöldre színeződik a márvány.
A helyreállítás lehetőségeit már 1998 óta vizsgálják, milliókat költöttek az elszíneződés visszafordításának kutatására. Csak éppen nem történt semmi.
A megújulás lehetősége
A londoni Szent Pál katedrális helyreállítása lehetne a minta, hiszen a székesegyház is hasonló módszerrel és anyagokból épült, emellett hasonló károsodások is érték az 50-es évek szennyezett londoni levegőjében, mint a Taj Mahalt Indiában – emlékeztetett a The Conversation.
Bár a helyzet jobb, mint akkoriban, London, mint Agra, jelenleg is megsérti a WHO légszennyezettségi határértékét. A katedrálist alaposan megtisztították és a légkörbe jutó kéndioxid is a felére csökkent, a kövek közül a tönkrementeket pedig kicserélték, már csak a kövek felületén növekvő mikroflórák adnak okot az aggodalomra.
A Taj Mahal a világ egyik csodája és ennek a kincsnek gyors és hatékony akcióra van szüksége ahhoz, hogy fennmaradjon és ne veszítse el legendás csillogását.
(Fotó: pixabay.com/SandeepHanda)
