Frank Sinatra és Marlene Dietrich egyik kedvenc városa szó szerint a fennmaradásért küzd. A „belga St. Tropeznak” is nevezett Knokke-Heist végzetét a klímaváltozás, pontosabban a tengerszint emelkedése jelentheti.

Knokke-Heist városát lassan felfalják a hullámot. A település, amely nem csak Frank Sinatra és Marlene Dietrich kedvence volt, de hatással volt Keith Haring és René Magritte művészetére (utóbbi festette ki a városi kaszinó falait) helyzete egyre kétségbeejtőbb.

Olyannyira, hogy a flamand kormány 1,2 kilométerre a homokos tengerparttól egy 40 hektáros, mesterséges sziget építésével próbálná a károkat mérsékelni, amely felfogná a hullámzást Knokke-Heist-nél.

Belgium ezidáig nagyon lomhán mozdult, nem küzdött a klímaváltozás negatív hatásai ellen túl nagy hévvel, ezért tengerpartja már eddig is komoly károkat szenvedett a viharokban.

Csakhogy nem mindenki ért egyet az elképzeléssel. Az ellenzők között van Count Leopold Lippens polgármester is. Akik nem támogatják az ötletet, azok azzal érvelnek, hogy a terv nem megmentené Knokke-Heist-et, hanem még nagyobb károkat okozna. 

Az így kialakuló csatorna ugyanis csak az uszályok számára lenne tökéletes, a szemét és a kiömlő olaj miatt a part ipari kikötő hatását keltené, nem luxusstrandét. 

„A sziget 1,2 km-re épülne a parttól, így a hajók 330 méterre lennének. Nem lehetne úszni és szörfözni sem. Ez a turizmus végét jelentené Knokke-Heistben, ami nagyon szomorú lenne. Az életünkért harcolunk” – mondta a brit Guardiannak a polgármester. 

Leopold Lippens 1977 óta áll a település élén. A városnak évente 700 millió euró bevétele van a turizmusból, ami a felére csökkenne, ha a tervek megvalósulnak. Nem csoda, hogy a város a bíróság elé ment a terv ellen. 

Knokke-Heist a belga király, Fülöp kedvelt búvóhelye és a művészeti életben is fontos szerepet tölt be, amióta a 19. században James Ensor és Alfred Verwee vászonra vitték tökéletességét. 

Aminek alighanem annyi, hiszen az előrejelzések szerint 2050-re 30, a század végére pedig 80 centimétert emelkedik a tengerszint a térségben. Két éve a Dieter nevű vihar kétméteres, pusztító hullámokkal érkezett. A helyreállítás 17 millió euróba került, ami nem csoda, hiszen 1,2 millió köbméter homokot cseréltek ki. 

Visszatérve a kormány ellen folytatott harcra, Leopold Lippens szerint holland tudósoknak sokkal jobb megoldásuk van a problémára. 

„A Belgiumnál is alacsonyabban fekvő Hollandiában tanulmányozták a teljes ökoszisztémát, benne az ilyen mesterséges szigetek hatását is. Szerintük csak rontana a helyzeten, ha még több homokot használnánk a tengerparton” - nyilatkozta a 77 éves városvezető. 

A flamand kormány 8 millió eurót különített el a sziget építésére, amely része a 2020-2026-os költségvetési tervnek is.

(Fotó: Alamy)