John Parkinson sok ikonikus Los Angeles-i épületet tervezett. De a város elfeledni látszik ezt az angol bevándorlóját, aki a városházát is építette.

Mikor 1894-ben a városba érkezett, a pangó város, Los Angeles lakossága 50 000 embert számlált. Nem volt diplomája, nem voltak kapcsolatai, csak egy kevés pénze és egy szerszámkészlete. 

Mégis rengeteg fontos épület fűződik a nevéhez, a város első felhőkarcolója, első luxushotele, a Nagy Központi Piac (volt Homer Laughlin épület) a Bullock Wilshire luxusáruház, a Memorial Coliseum, ahol az 1932-es és az 1984-es olimpiát is rendezték. 

Július 5-én a leszármazottak jelenlétében tartották meg a John Parkinson napot a Városházán. Újjáélesztik az emlékét, különösen azért, mert a Városháza most 90 éves. 

A története egy klasszikus „amerikai álom”-sztori kis brit fordulattal. Molnár fiaként született Lancashire-ben, ahol nem tudnak semmit a nagyságáról, de választott otthonában is elfeledték. 

„Senki sem tudta, hogy ki volt, mikor a kutatásomat végeztem” - jegyezte meg Stephen Gee, aki az Iconic Vision: John Parkinson, Architect of Los Angeles című könyv és a kísérő dokumentumfilm szerzője.

John Parkinson ipari tanulóként kezdett dolgozni az építészetben és esti oktatásra járt a Bolton Mechanics Institute-ra. Kanadában is dolgozott, ahol hamar előléptették. Egy rövid angliai kiruccanás után visszatért Kaliforniába és a Napa városi helyi bank felfigyelt tehetségére. Elnyerte a bank épületére kiírt pályázatot és innentől építésznek kezdte nevezni magát. 

Seattle-be költözött egy barátja tanácsára, ahol hoteleket, bankokat és iskolákat tervezett, amíg a gazdasági válság újra Los Angelesben nem találta. A következő évtizedekben a város újkori építészetének központi figurája lett az Art Deco és spanyol gyarmati stílus meghonosítója. 1920-tól fiával, Donalddal dolgozott együtt. A városképet meghatározó a munkásságuk. 

Azon kívül, hogy a legújabb luxusautóját hajóval Angliába szállíttatta, mikor hazalátogatott „igaz maradt munkásosztálybeli gyökereihez, nem hinném, hogy a siker a fejébe szállt volna. Szerény ember volt, aki ritkán beszélt a teljesítményéről” – vélekedett Stephen Gee. 

A Union Station

1928-ban egész Los Angeles ünnepelte, mintegy félmillió ember állt az utcákon a Városháza átadási ünnepélyén. Bár az Union Station a legismertebb alkotása, (olyan filmekben szerepel, mint a Szárnyas fejvadász), nem érte meg a befejezését. És nagyon hamar elfeledték őt magát. 

„Korábbi generációhoz tartozott, így amikor az ízlések megváltoztak és a minimalista stílus és a megszorítások érvényesültek, az épületei idejétmúltnak tűnhettek” – vélekedett a BBC-ben D.J. Waldie esszéista. 

„Nem volt sztárépítész semmilyen értelemben, nem publikálta a munkáit, és ellentmondásos személyiség volt. Ráadásul 1935-ös hirtelen halála is megakadályozta, hogy a hírnevét fenntartsa” - tette hozzá. 

Stephen Gee talált egy feljegyzésgyűjteményt, négy dobozt, ami 1980-ban eltűnt, de aztán szerencsére ismét előkerült. Henry Fordtól és Hoover elnöktől is voltak benne levelek. 

John Parkinsonnak több, mint 50 épülete áll városszerte és a 2028-as olimpia egy részét is az általa tervezett, már két ötkarikás játékot megélt épületben rendezik. „Egy nagyon feledékeny várost az épületek maguk emlékeztetnek Parkinsonra” – mondta D.J. Waldie.