Kívül tágasabb

Amikor a kütyük igazán veszélyessé válnak

2018.06.09. 06:30, Kívül tágasabb , 4 komment

Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt kap a netes (adat)biztonság, és ez kifejezetten üdvözlendő fejlemény. Ugyanakkor kicsit aggasztó, ha mindezt elképzeljük igazán nagy méretekben, márpedig szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egész országok biztonságát veszélyeztetheti a dolgok internetének (IoT) terjedése.

kutyu.jpg

Az Egyesült Királyság Nemzeti Kiberbiztonsági Központjának vezetője például kijelentette, hogy nem az a kérdés, lesz-e, hanem hogy mikor következik be egy nagyobb, az országot érő kibertámadás. 

IoT eszközök alatt milliárd az otthonainkban, a munkahelyeken és a városokban megtalálható, folyamatosan adatot gyűjtő, analizáló és tovább küldő kütyüt értünk. A fitneszholmik, a telefonunk mindig velünk van, bárhová is megyünk és tudatában vagyunk annak, hogy kibereszköz. 

Ugyanakkor van egy csomó olyan, ami a háttérben munkálkodik, a fűtésünket vagy a közlekedést irányítja, ipari ellenőrzést végez, stb. Egyik ilyen eszköz sem tökéletesen biztonságos. 

Az okostévé veszélyei 

Mindegyik potenciális belépési pont a hálózatba, éppen ezért veszélyes. Ráadásul az olcsókat könnyű feltörni (láttunk már példát meghekkelt okostévékre is), de még a drágák, mint az önvezető autók, is sebezhetőek. 

Törtek már fel szívritmus-szabályzót és légiirányítási rendszert is, ennél csak rosszabb jöhet, ha kitör a kiberháború. Ukrajnában Kijev például a 2015-ös kibertámadásnál órákon át elektromos áram nélkül volt, 2017-ben az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerét tette használhatatlanná hetekre a WannaCry vírus. 

Az IoT-eszközöket ért támadások 2016-17-ben 600 százalékkal növekedtek, mert növekedett az ilyen eszközök száma is. Tavaly már több IoT-eszköz volt, mint ember és 2020-ra a számukat 20 milliárdra jósolják. 

A botnet születése 

Az internetbe kapcsolódó, már meghekkelt, vagy mások által ellenőrzött eszközök hálózatát nevezzük így. Tökéletes célpontok az IoT-eszközök arra is, hogy botneteket fejlesszenek ki a segítségükkel, amit aztán majd fegyverként használhatnak. Ezekkel lekapcsolhatnak a hekkerek specifikus, akár hatalmas célpontokat is. 

Két éve például a Mirai malware vírussal a Dyn Inc. ellen használtak botnetet, ami a Twitter, Amazon és a Netflix felé is hozzáférést nyitott és órákig nem voltak elérhetőek. 

Másik állam, vagy egy hekkercsoport is használhat egy ország ellen ilyen botneteket. Egyelőre végzetes támadás nem történt, de a politikusok és a kiberbiztonsági szakértők is tartanak ilyenektől. 

Nyilván muszáj valamit lépniük a kormányoknak is. Egyelőre ott tartunk, hogy a gyártókat biztonságosabb eszközök gyártására ösztökélik, de a kereslet-kínálat logikája ennek ellene játszik. A vevők ugyanis az olcsó eszközöket keresik. Valamilyen szabályozásra pedig szükség lesz, különben előbb-utóbb nagy baj lesz.

A szexmunkás egyetemista: "Éppen olyan vagyok, mint bármely más ember, aki pénzt akar keresni".

(Fotó: flickr.com)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es