A magas vérnyomás pitvarfibrilláció kockázatával jár, ami a stroke és a szívinfarktus kialakulását okozhatja. A szív nem szabályszerűen ver és nem tökéletesen pumpálja a vért sem ebben az esetben.

Ezt az állapotot a magas koleszterinszint és a magas vérnyomás váltja ki, de az alkoholfogyasztás, a túlsúly és a koffeinfogyasztás is ráerősíthet. A szív és érrendszeri betegségeknél szinte mindig előfordul.

A magas pulzus legtöbbször valamilyen szív- és érrendszeri betegséget jelezhet. Más kérdés, hogy nem teljesen egyértelmű, mi számít magas pulzusnak, hiszen mindenkinél más érték a normális. Általában véve azt mondhatjuk, hogy a percenkénti 50 és 100 közötti pulzusszám rendben van.

A pulzusszám a nap folyamán attól függően változik, mit csinálunk éppen. A csuklón és a nyakon tapinthatjuk a legkönnyebben. 20-30 másodpercig tartsuk rajta az ujjunk, és kitapinthatjuk, hogy rendszeresen vagy rendszertelenül ver-e.

Alapesetben tehát még műszer sem kell a pulzusméréshez, elég, ha a csukló hüvelykujj felé eső részén kitapintjuk az ütőeret (vagy a nyaki ütőeret keressük meg), és elkezdjük számolni az ütésszámot. 

„Pitvarfibrilláció esetén a pulzus rendszertelennek érződik és az ütések ereje között is különbség lehet” – hívta fel a figyelmet a British Heart Foundation brit egészségügyi alapítvány szakértője, aki szerint 60 másodpercen át számoljuk, mennyit ver összesen. A normális pulzusszám egy perc alatt 60 és 100 között van, de lehet kevesebb is, ha valaki nagyon fitt. 

Az is előfordulhat, hogy valakinek kimarad egy ütés vagy extra ütéseket számol, általában emiatt nem kell aggódni. „Van olyan, akinek esetében a pulzus néha normálisnak érződik, máskor rendszertelennek” – mondta a szakértő. 

A 65 év felettieknél az AF kialakulása gyakoribb. Sokszor együtt jár azzal a tünettel is, hogy a szív nagyon gyorsan ver. Az AF-es emberek sokszor fáradtabbak, kevésbé tudnak testmozgást végezni, légszomjat éreznek, émelyegnek, vagy elszédülnek és mellkasi fájdalmaik is lehetnek.