Komoly nemzetközi diplomáciai vihar támadt Katar körül, ami oda vezetett, hogy hét térségbeli ország megszakította diplomáciai kapcsolatait. Lássunk öt érdekes tényt a mostanában legtöbbször a hírekben a 2022-es labdarúgó világbajnokság leendő házigazdájaként szereplő országról!
Hétfő reggel óta összesen hét ország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom, Líbia, Jemen és a Maldív-szigetek jelentette be, hogy megszakítja diplomáciai kapcsolatait Katarral. Azzal érvelnek, hogy Doha terroristákat támogat és beleavatkozik a belügyeikbe. Ezt egyébként Katar visszautasította.
Lássuk ezt a meglehetősen ellentmondásos országot kicsit közelebbről!
Sokkal több a férfi, mint a nő
A 2,5 milliós országban kevesebb, mint 700 ezer nő él. A magyarázat logikus: elsősorban bevándorlók építik az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésnek indult országot, márpedig köztük értelemszerűen sokkal több a (főleg fiatal) férfi, mint a nő.
A bevándorlás méreteire és dinamikájára csak egyetlen adatpár: míg 2003-ban Katar lakossága nem érte el a 700 ezer főt, addig tavaly már 2,5 millióan voltak. Az érkezők jelentős része a 2022-es labdarúgó-világbajnoksághoz kapcsolódó építkezéseken dolgozik (néha embertelen körülmények között, tesszük hozzá).
A legtöbb vendégmunkás egyébként Indiából és Nepálból érkezik, ennek köszönhetően mára a hindu a harmadik legnagyobb vallás a muzulmán és a keresztény mögött.
Katar, a művészetkedvelő
Az alapvetően konzervatív beállítottságú ország meglehetősen sokat áldoz művészetekre, és ami külön érdekes, a modern alkotásokra is. Itt rendezték meg például a visszafogottnak semmiképpen sem nevezhető Damien Hirst első közel-keleti retrospektív kiállítását 2013-ban.
Az egyik legnagyobb mecénás az emír lánytestvére, a Katari Múzeumi Hatóság vezetője, Sheikha al-Mayassa bint Hamad bin Khalifa al-Thani, aki a pletykák szerint volt már, hogy egyetlen év alatt egymilliárd dollárt költött műalkotásokra, köztük Andy Warhol, Mark Rothko, Paul Gauguin és Paul Cézanne képeire.
Egyébként 2008-ban Katarban nyílt meg az Iszlám Művészet Múzeuma is, amit a legátfogóbb gyűjteménynek tartanak, hiszen három kontinens 1400 évnyi művészetét öleli fel.
A 20 tonnás mackó
Katar művészet iránti érdeklődése nem csak a múzeumokban nyilvánul meg, a dohai nemzetközi repülőtéren például egy hatalmas sárga medvébe futhatunk. A svájci Urs Fischer alkotása bronzból készült és közel 20 tonnát nyom.
London legnagyobb főbérlői?
A művészeteken kívül azért másra is költenek, például nagy lendülettel vásárolják fel a brit főváros ingatlanjait. Katari kézen van a Shard, a Harrods, Chelsea egy része, a volt olimpiai falu, és jelentős részvénycsomagot birtokolnak a Canary Wharfban is.
Az ország pénzügyminisztere még márciusban azt mondta a BBC-nek, hogy becslésük szerint Katar eddig 35-40 milliárd fontot fektetett be az Egyesült Királyságban, és a következő 3-5 évben tovább 5 milliárdot terveznek még beönteni.
A legmagasabb GDP az egész világon
Mindezek után aligha meglepő, hogy ha az ez főre eső bruttó nemzeti összterméket vesszük alapul, akkor Katar a világ leggazdagabb országa, elsősorban az olaj- és gáztartalékai (no és a jól sikerült befektetései) miatt.
Tavaly az egy főre eső GDP 129 700 dollár volt, ami 20 ezer dollárral haladta meg a második helyen álló Luxembourgét. (Magyarország esetében ez 27 211 dollár volt.)
Ez egy dolog, a másik pedig az, hogy a pénz eloszlása rendkívül egyenlőtlen, hiszen a vendégmunkások egy 2015-ös BBC-riport szerint alig 350 dollárt keresnek havonta.
(Fotó: pixabay.com/LAGRANDEENTREPRISE)