Egy svéd öregek otthonában kétéves kísérlet keretében vezették be a hatórás munkanapokat az ott dolgozók számára. Miközben a projekt komoly pozitívumokkal járt, a jelek szerint mégis a bukás közelébe jutott.
A göteborgi Svartedalen idősek otthonát fenntartó önkormányzat gondolta úgy, kísérleti jelleggel be kellene vezetni a hatórás munkanapokat az ott dolgozó személyzet számára.
Nos, a két év lassan véget ér, és bár a tapasztalatok között komoly pozitívumok is vannak (például az ápolók sokkal ritkábban mentek betegszabadságra, sokkal jobban érezték magukat, és az ellátás színvonala is nőtt), a fenntartó mégsem kívánja folytatni a kísérletet, pláne nem akarják kiterjeszteni más intézményekre.
Az ok egyszerű: nincs rá elég pénz. Az otthonban 68 ápoló dolgozik, így a csökkentett óraszám miatt plusz 17 embert kellett felvenni, ami 12 millió koronás (kb. 380 millió forintos) pluszköltséggel járt.
„Túlságosan drága lenne folytatni a munkaidő általános csökkentését belátható időn belül” – ismerte el a Bloomberg hírügynökségnek Daniel Bernmar, a helyi önkormányzat idősgondozásért felelős politikusa.
A göteborgi kísérlet csak egyike a szerte Svédországban folytatott hasonló kezdeményezéseknek. A kudarc viszont túlmutat önmagán, hiszen világszerte meglehetősen élénk érdeklődés kíséri a svéd modellt.
A helyzet persze ennél bonyolultabb, hiszen az egyenleg része az is, hogy a svéd állam 4,7 millió koronát meg is spórolt azzal, hogy munkahelyek jöttek létre (még akkor is, ha az állami fenntartás miatt tulajdonképpen a pénz csak rendszeren belül vándorolt).
Daniel Bernmar szerint azért is nehéz bő másfél év után mérleget vonni, mert jó lenne látni a csökkentett munkaidő hosszú távú társadalmi hatásait is, például azt, hogy az emberek idősebb korukig dolgozhatnának.
„Személy szerint én hiszek abban, hogy a rövidebb munkaidő hosszabb távon megoldást jelenthet. Minél gazdagabbak leszünk, annál inkább ki kellene használnunk ennek előnyeit, és nem csak úgy, hogy új autót veszünk, vagy többet fogyasztunk” – fejtegette a politikus.
