Karácsony a szeretet mellett a furcsa szokások és persze a mítoszok időszaka is. Ahogy az már lenni szokott, utóbbiak körül elég sok a félreértés és a legenda – lássunk egy párat közülük!
A Coca-Cola és a modern Mikulás
Van az a legenda, mely szerint az üdítőital-gyártó cég modernizálta a Mikulást, méghozzá pusztán kereskedelmi érdekből. (Ha csak annyi forintunk lenne, ahányszor ezt már olvastuk és hallottuk!)
Ami persze nem igaz, már csak azért sem, mert miközben már a XIX. században divat volt piros ruhában ábrázolni a Mikulást, addig a Coca-Cola első ilyen hirdetése 1933-ra tehető.
Na jó, de akkor ki találta ki a ma is ismert figurát? Legjobb tudomásunk szerint nem más, mint egy Thomas Nast nevű rajzoló, mégpedig az 1870-es években. Mi több, még az üdítőital-gyártók között sem a Coca-Cola volt az első, mert Amerikában a White Rock nevű cég már 1923-ban ilyen plakátokkal állt elő.
A Jingle Bells a karácsonyi dal
Hát, lehet, hogy ma már a karácsony egyik legfontosabb dala, azonban van egy rossz hírünk. Szerzője, az amerikai James Pierpont az eredetileg One Horse Open Sleigh című dalt 1857-ben a Hálaadásról, és általában a téli örömökről írta. (Ha nem csak a leggyakrabban énekelt versszakokat nézzük, gyorsan kiderül, mennyire nem karácsonyi dalról van szó.)
A karácsony a Saturnalia keresztény változata
Elterjedt mítosz, hogy a karácsony nem más, mint a római Saturnalia változata, de az a rossz hírünk van, hogy szigorúan véve ez sem igaz. A legenda alapja az, hogy valóban akadnak egyezések a két ünnep között.
Rögtön mindjárt az, hogy a Saturnalia is decemberi ünnep volt, csak éppen december 17-én tartották, és bár a hossza változott, december 23-án mindig vége volt.
Az őszi vetés befejezésekor, Szaturnusz isten tiszteletére megült ünnep az elmúlással szemben az életet ünnepelte nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével.
A másik hasonlóság, hogy a rómaiak is örökzölddel (főleg borostyánnal) díszítették az otthonukat (praktikusan azért, mert a lombhullató fák addigra elvesztették levelüket).
Teljes volt a munkaszünet is, ráadásul felfüggesztették a társadalmi rangokat, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, az urak pedig sokszor szolgaként viselkedtek, megvendégelték egymást.
Annak ellenére, hogy akad még közös pont (például a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak), mégsem mondhatjuk, hogy a két ünnep között kimutatható közvetlen kapcsolat lenne.
A fagyöngy alatti csók viking hagyomány
Éppenséggel ez minket, magyarokat kevésbé érint, de érdekes, hogy valamiért az angolszászoknál elterjedt: a fagyöngy alatt megcsókolni a másikat viking hagyomány. Ami megint nem igaz, hiszen először egy bizonyos Sir John Colebatch könyvet írt a növényről és a hozzá kapcsolódó hagyományokról. Ebben írta le először a csókot is, és a dolog annyira elterjedt, hogy 1786-ban már egy népszerű dalt is énekeltek róla.
Az adventi kalandár „tévedése”
Hivatalosan az advent a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap kezdődik (ami idén november 27. volt). Mégis, az adventi naptárok hagyományosan december 1-re teszik az első napját, ám ennek puszta kereskedelmi okai vannak, mert így nem kellett minden évben újat tervezni, simán el lehetett adni az előző évről fennmaradt darabokat.