Nem akármilyen tempóban dobáljuk ki az élelmiszert a kukába, elképesztő károkat okozva nem csak a környezetünknek, hanem saját magunknak is. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer megy kárba. Mit tehetünk, hogy legalább csökkentsük ezt a mennyiséget?

Idén tavaszi adatok szerint az Európai Unió összesen körülbelül 88 millió tonna élelmiszerhulladékot termel évente, aminek értéke megközelíti a 143 milliárd eurót. A legnagyobb rész (47 millió tonna) ebből a háztartásoké.

A 28 uniós tagállamban az egy főre jutó európai élelmiszerhulladék 173 kilogramm, és mivel az EU-ban megtermelt élelmiszer becslések szerint 865 kilogramm/fő volt, ez azt jelenti, hogy a megtermelt élelmiszerek 20%-a a kukában végzi.

Magyarországon a hivatalos becslések szerint nálunk évente 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba, ezt persze nem mind mi dobjuk ki a kukába, ebben már a termeléstől kezdve a kereskedelmen át minden benne van, de akkor is sok.

Az Egyesült Államokban évente egy átlagos háztartásnak 640 dollárjába (ez 176 ezer forint) kerülnek a kidobott élelmiszerek. Egy friss felmérés szerint a megkérdezett amerikaiak 76 százaléka havi rendszerességgel dob ki ételt a szemétbe, és mivel a statisztikai adatok szerint egy átlagos amerikai háztartás tavaly valamivel több mint 4000 dollárt költött élelmiszerre, a 640 dollár azt jelenti, hogy a megvásárolt élelmiszer 16 százaléka a kukában landol – ami ezek szerint nagyságrendileg megfelel az európai átlagnak.

Az Ohio Állami Egyetem kutatói szerint az amerikaiak 86 százaléka szerint a lejárt szavatosságú élelmiszert kidobva kisebb lesz a megbetegedés esélye, 59 százalék úgy vélte, az élelmiszerpazarlás „szükséges” ahhoz, hogy folyamatosan friss, ízletes étel kerüljön az asztalra, míg 42 százalék úgy érzi, hogy mindez komoly pénzpazarlás.

Mit tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen?

Elég sok mindent, de kezdjük a legegyszerűbbel:

Vásároljunk kevesebbet!

Mivel ahhoz lettünk szoktatva, hogy nagy mennyiségben minden olcsóbb (pedig ez sem feltétlenül igaz, ezért kell mindig megnézni a kilós egységárat – érdekes dolgok derülnek ki néha, de ez egy másik poszt témája lehetne), hajlamosak vagyunk nagy adagokat venni, aminek a vége sokszor az, hogy dobhatjuk ki a maradékot.

Érdemes tehát visszafogni magunkat, és ha jól átgondoljuk a fogyasztásunkat, akár még az is kiderülhet, hogy az esetleg drágább kisebb kiszerelés abszolút értékben mégis olcsóbb lesz, ha nem kell kidobnunk egy jó részét.

Ne ugorjunk be a leértékeléseknek!

Szép dolog, ha valamit mondjuk 1000 forint helyett 700 forintért megvehetünk, de ha nincs rá szükségünk, akkor miért is vesszük meg? Nézőpont kérdése, de ha utána kidobjuk, akkor nem megtakarítottunk 300 forintot, hanem kidobtunk 700-at.

Tervezzünk előre!

Az impulzusvásárlás az egyik legnagyobb mumusunk, és persze a boltok erre mennek rá, amikor mindenféle finomságokat kínálgatnak nekünk feltűnő helyeken (mondjuk a pénztárnál). Ha viszont tudjuk, mi az, ami van otthon, és mi az, amire szükségünk van, mi több, listával megyünk vásárolni, akkor jóval kisebb az esélye annak, hogy felesleges élelmiszerekkel térünk haza.

A lejárati idő

Érdemes megfontolni, hogy mennyire ragaszkodjunk a lejárati idő „szentségéhez”. Azért számtalan olyan élelmiszer van, melynél néha nyugodtan hagyatkozhatunk az érzékszerveinkre. Nyilván ha egy élelmiszer szavatossága nagyon régen lejárt, vagy látványosan ehetetlen, akkor ne habozzunk és dobjuk ki. De ha egy termék szavatossága csak 1-2 napja járt le, akkor még érdemes lehet adni egy esélyt neki – természetesen ne kockáztassunk, még véletlenül sem szeretnénk senkit arra bíztatni, hogy romlott élelmiszert egyen.

A fagyasztó a barátunk!

Ha már mégis megvettük azt a bizonyos élelmiszert és látszik, hogy nem fogjuk időben megenni, akkor vegyük fontolóra a mélyhűtő használatát, meglepően sok ételt lehet minden további nélkül lefagyasztani és később, amikor ismét szükség lesz rá, kiengedni. Persze erre az esetre is érvényes, hogy tájékozódjunk előtte, nehogy az egészségünk lássa kárát!

(Fotó: Getty Images)