Az ezredfordulón a dél-olaszországi Riace gyakorlatilag elnéptelenedett. Az iskola a bezárás küszöbére került, sok ház omladozott, mert az emberek vagy északra, vagy külföldre költöztek a munka és a jobb élet reményében.

Akkor történt, hogy Domenico Lucano polgármester az olasz kormánnyal karöltve kidolgozott egy programot, melynek lényege, hogy ellenőrzött körülmények között menekülteket fogadtak be a faluba, felajánlva nekik az elhagyott házakat és mellé képzést is.

„Csak azt teszem, amit a kis közösségünk szempontjából helyesnek gondolok. A multikulturalizmus, a készségek és képességek sokszínűsége, az ide települők személyes történetei forradalmi módon alakították át a kis híján szellemvárossá lett Riacét” – mondta Domenico Lucano.

„A dolog egyszerű: itt otthonok voltak emberek nélkül, ott pedig emberek otthon nélkül” – tette hozzá a polgármester, akit idén a Fortune magazin a világ 50 legnagyobb hatású vezetője közé választott mások mellett Ferenc pápa, az Apple-vezér Tim Cook és a kanadai miniszterelnök Justin Trudeau társaságában.

Jelenleg több mint 20 Európán kívüli országból érkezett 450 menekült él a településen, ami a lakosság negyede. Senki sem állítja, hogy a beilleszkedés minden feszültségtől mentesen zajlott és zajlik, az ugyanakkor beszédes, hogy Domenico Lucanót immár harmadik alkalommal választották meg polgármesternek.

A helyzetet bonyolítja, hogy sokan még mindig nem beszélnek elég jól olaszul, ugyanakkor a polgármester reményei szerint a program sikerrel terjesztheti az emberség, a remény és az antirasszizmus üzenetét.

„Talán mások is látják majd, hogy lehetséges menekülteket úgy befogadni, hogy abból a helyi közösségnek is előnye származzon. Ez a hozzáállás új életet lehelt ebbe a településbe, miközben semmilyen háborút nem robbantott ki a szegények között, nem gerjesztett idegengyűlölő hisztériát, és nem merült fel a csalás gyanúja sem. Egyszerűen új értékeket adott a benne résztvevőknek” – foglalta össze a polgármester.

Mitől más Riace, mint sok más, hozzá hasonló település? Elsősorban attól, hogy olyan vezető áll az élén, akinek egyrészt volt és van egy hosszútávú, végiggondolt elképzelése a környék újraélesztéséről, és megfelelő vezetői képességekkel is rendelkezik, hogy végigvigye azt – véli egy migrációval foglalkozó szakember.

Manos Moschopoulos szerint ez a modell lehetőséget ad a menekülteknek arra, hogy részesei legyenek egy nekik új társadalomnak, miközben mentesítette őket attól a szélsőséges gazdasági és társadalmi nyomástól, amit általában már pusztán a megélhetés jelent, így koncentrálhatnak a beilleszkedésre, a nyelvtanulásra, a helyiekkel való kapcsolatépítésre és a megfelelő készségek elsajátítására.

(Fotó: Francesco Pistilli)