A XX. század egyik legnagyobb hatású fotóművésze volt Paul Strand, aki egyike volt azoknak, akik elsőként próbálták megmutatni, hogyan is élnek az emberek a hétköznapokban. Most azokból a képeiből válogattunk ki párat, melyek az ötvenes évek falusi Olaszországát mutatják be.
A modern dokumentarista fotográfia egyik meghatározó úttörője volt az 1890-ben született Paul Strand, aki élete 86 éve alatt létrehozta azt a látásmódot, ami sokszor ma is jellemzi a fényképészet ezen ágát.
Az amerikai művészt a modern fotográfia egyik alapító atyjaként emlegetik, természetesen nem véletlenül. Hogy miért is az, azt a hamarosan a londoni Victoria & Albert Múzeumban nyíló kiállítása is bebizonyítja.
A 200 fotó Paul Strand teljes munkásságát átöleli, ám ezek közül minket most leginkább az a sorozat érdekel, melyet 1953-ban készített olasz falvakban, megörökítve a helyiek mindennapjait.
Természetesen portrékat is fotózott, egyik alanya az akkor 9 éves Angela Seccho volt, aki immár 73 évesen úgy emlékezett vissza, hogy érkezett egy „nagyon komoly férfi, aki sosem mosolygott”.
A kislány akkor az észak-olaszországi Luzzarában élt, és éppen a szőlőbe indult, ahol a felnőtteknek segített szüretelni. Paul Strand egy hatalmas fényképezőgéppel érkezett és engedélyt kért a kislány szüleitől pár fotó elkészítésére.
Talán még Angela Seccho portréjánál is legendásabb és ikonikusabb a nyitóképen látható alkotás, melyen egy özvegyasszony szerepel öt fia társaságában.
A család a házuk ajtaja előtt lett beállítva, a centrumban természetesen az anyával (hiszen minden olasz családban az anya a középpont…), Anna Lusettivel. A kép a család erejét, szolidaritását és intimitását sugallja.
„Az anya mesélt nekem a családjáról, arról, hogyan ment férjhez 18 évesen, hogyan halt meg négy gyereke is gyermekágyban… Összesen nyolc fia maradt életben, a képen látható öt mindegyike harcolt a II. világháborúban. Mindegyik más karakter, de mind ugyanahhoz a nőhöz kötődik” – írta a képről Paul Strand szerzőtársa, Cesare Zavattini.
