Elég sok jel utal arra, hogy az Apple olyan, mintha modern vallás lenne, hiszen vannak hithű követői, van neki Messiás-szerű (elhunyt) alapítója és termékeit elképesztő fanatizmussal képesek védeni a hívei (és támadni az ellenlábasok). De mit mond a szakember?

Régóta érdeklődéssel követjük, hogyan osztja meg a közvéleményt az Apple, hogyan csapnak össze minden lehetséges fórumon követői azokkal, akik túlárazott marketingterméknek tartják (és fordítva).

A magunk részéről nem szeretnénk állást foglalni a kérdésben, de nagyon érdekesnek találtuk azt az interjút, amit az Atlas Osbcura készített a New York Egyetem kultúrtörténész professzorával, Erica Robles-Andersonnal.

A fő kérdés természetesen az volt, vajon kultusz-e az Apple. A válasz is elég egyértelmű lett: igen, nyilvánvalóan, méghozzá azért, mert erőteljes közösségi élményt nyújt – nem is kell messzebb menni, mint a különböző iPhone-megjelenéseket övező hisztéria.

Az Apple vallási jellege még inkább kidomborodik, ha legfőbb vetélytársával, a Samsunggal hasonlítjuk össze – mondta a professzor, aki azt a példát hozta fel, amikor nemrégiben a SoHóban nyílt egy Samsung-üzlet, nem messze az Apple-étől. Hatalmas volt a felhajtás, mindent megtettek, hogy a várt hatalmas tömeget kordában tartsák – aztán szinte semmi. Mert a Samsung valamiért képtelen ezt a fanatikus tüzet felcsiholni.

Amit a Samsung nem ért, az nem más, mint hogy az Apple nem az exkluzivitást hangsúlyozza, épp ellenkezőleg: bevonja az embereket a történetbe, kezdve az eladóktól a vásárlókig – azaz közösségi élményt teremt.

Erica Robles-Anderson szerint az üzletek kialakítása is ezt a vallásos élményt próbálja meg alátámasztani, hogy amikor a vásárló belép, kicsinek érezze magát egy nála nagyobb erő hatalmas szentélyében.

Ott vannak például rögtön a szükségtelenül túlméretezett, nehéz ajtók, amelyek (legalábbis ilyen méretben) semmilyen értelmes célt nem szolgálnak, csak azt, hogy azt sugallják az embereknek: ez egy fontos hely.

Odabent minden világos, fényes, tiszta, egyszerű – valóban olyan élményt nyújt, mintha az ember egy szent helyre lépne be, és valahol „a hívek” tényleg így is érzik – mondta a kultúrtörténész professzor.

(fotók: flickr.com / Rob Boudon)