A világ szemetének 40 százaléka hatalmas, nyitott szeméthalmokban végzi, általában szegény országok városainak közelében, ahol melegágya lehet fertőzéseknek és persze nagymértékben környezetszennyező is. Ennek ellenére emberek ezrei élnek ilyen helyeken.

Az egyik hatalmas szeméthegy Szenegálban, mintegy 175 hektáron terül el, 45 év alatt „épült” fel ekkorára, utak szabdalják, emberek és állatok élnek rajta. A szó legszorosabb értelmében, hiszen 2500-an laknak és dolgoznak a telepen, égetik, válogatják, újrahasznosítják a hulladékot. A fővárostól, Dakartól mindössze 25 kilométerre található.

Míg az 1960-as években mindössze néhány ezer tonna, többnyire organikus hulladék érkezett ide, mára évente 475 ezer tonna szemetet raknak le, „sosem” vagy nagyon mérgezően bomló elektromos és kémiai hulladékot. Megdöbbentő, de iskola, sőt egészségügyi és vallási központ, sőt takarék is megtelepedett ott.

Mbeubeuss egyike a világon felelhető 50 hasonló szemétlerakónak, sőt esélyes a jelen esetben igencsak kétes hírnevet jelentő „legnagyobb” címkére is. Sajnos, Afrikában igen sok versenytársra talál, összesen 18 szeméthegyet térképeztek fel a kontinensen egy friss atlasz készítői.

A Waste Atlas Reportban, amely közösségi adatgyűjtéssel készült, megtalálható, hogy milyen típusú hulladék található, hány futballpályányi területen.

Egy másik óriáslerakó Ghánában található, amely 192 ezer tonna elektronikus hulladékot nyel el. Nigériában és Kenyában is vannak hatalmas szeméthegyek. Utóbbi Nairobi közelében, 730 ezer tonna (!!!) ipari, egészségügyi és mezőgazdasági szemetet fogad be.

Ázsiában is van néhány hatalmas lerakó, például Indonéziában, valamint egy Indiában, amit még 1927-ben alapítottak, és amelynek közelében 5 millió ember él. Hivatalosan ugyan már nem működik, de még mindig 1500-an róják a szeméthegyet újrahasznosítható hulladékért. Ázsiában 17, Európában 2, Dél-Amerikában 8, Közép-Amerikában és a Karib-térségben 5 található.

A szemét a lerakók környezetében élő, mintegy 60 millió ember egészségét közvetlenül érinti, mérgező gőzeivel, égéstermékekkel, valamint fertőzi a felszíni vizeket, tavakat, óceánokat, a talajvizet. Azokról már nem is beszélve, akik egyenesen a telepeken élnek, esetleg akár az ott talált ételmaradékokkal táplálkoznak.

A lerakás általában szabályozatlan, ellenőrizetlen, így mindenféle veszélyes anyagot is bármikor eltüntethetnek itt. A szeméthegyeket feltérképező nemzetközi szakembergárda szerint ezek a nyitott szeméttelepek időzített bombák, az egyetlen megoldás pedig a bezárásuk lenne.

(via)