A karácsony ünnepe és az azt körülvevő hagyományok természetesen rengeteget változtak az évszázadok (de akár csak az utóbbi évtizedek) során. A londoni Geffrye múzeum most egy szuper kis kiállítással mutatja be a brit karácsonyi szokásokat a XVII. századtól napjainkig.
Egykoron rozmaringgal és édes süteményekkel díszítették fel karácsony idején otthonukat a britek, aztán volt egy időszak, amikor a főzött zselés nyalánkságok vitték a prímet, majd jöttek a zoknik és a karácsonyfa – derül ki a kelet-londoni Geffrye múzeum közel négy évszázadot felölelő kiállításából.
Az 1600-as években már nyomokban megjelentek azok a díszítések, melyek egy részét ma is megtalálhatjuk az otthonokban. A nyitóképen is látható 1630-as évekbeli szobabelsőt elnézve láthatjuk, hogy a dekoráció meglehetősen egyszerű, ám az ételek egész egzotikusnak tűnnek.
Aztán a század közepe tájékán jött Oliver Cromwell és az ő puritanizmusa, így aztán azzal a lendülettel a parlament be is tiltotta az erkölcstelennek tartott karácsonyt. A tiltás 1647-től egészen 1660-ig, Cromwell haláláig tartott.
Ugorjunk kétszáz évet előre az időben, egészen 1830-ig. A következő képen már látszanak az örökzöld-díszítések, igaz, aprók még, de a szoba több pontján megtalálhatók. A karácsonyi sütemény ekkor már nagyon dekoratív, ráadásul a tetejükre kis figurát is helyeztek, általában cukorból.
Az 1870-es évek a viktoriánus korszak csúcsidőszaka. A britek legendás uralkodója, a XIX. század meghatározó királynője idején terjedt el a karácsonyfa (természetesen a német területekről), és ez már egészen hasonlított a mai fákhoz: gyertyákkal, játékokkal, állatfigurákkal, zászlókkal díszítették fel.
Negyven évvel később, 1910-ben, pár évvel az I. világháború előtt érkezett meg egy másik újdonság a brit otthonokba: az általában a kandalló szélére akasztott zokniké. Természetesen az Egyesült Államokból jött a szokás, ami a XIX. század közepétől fokozatosan terjedt el a szigetországban.
A két világháború között nyertek teret az előre elkészített dekorációk, amelyek lassan elkezdték leváltani az örökzöldeket. Elsősorban a városi otthonokra volt mindez jellemző, hiszen kevesebbet kellett utánuk takarítani és olcsóbbak is voltak. Valahogy így nézhetett ki egy otthon 1935-ben.
Aztán lezajlott a II. világháború, jöttek az ötvenes, majd a hatvanas évek, és (mint ezen az 1965-ös szobabelsőn is látható) a fára felvitt és a plafonon is lógó papírszalagok.
Így jutunk el az ezredfordulóig, azaz tulajdonképpen napjainkig...
(via)