A híradókat elönti az erőszak, szinte mindennapos a lövöldözés a nagyvárosokban. Ugyanakkor a halottak mellett könnyű megfeledkezni a sebesültekről, akiknek életét gyakran teljesen tönkreteszi mindaz, amin átmentek.

Az Egyesült Államokban komoly vitákat váltott ki az a most már az elnöki szinten is megfogalmazódott szándék, hogy szigorítani kellene a fegyvertartást. Ezt egyes államokban, például New York államban már meg is tették, a connecticuti Newtown Sandy Hook általános iskolában történt lövöldözés után, ami 26 halálos áldozatot követelt. Ez utóbbi élesztette egyébként újra ezt az időről időre felparázsló vitát, azonban eddig érdemben nem sok minden történt a gyakorlatban.

1994 óta most először kezdődött vita (még áprilisban) az amerikai szenátusban arról, hogy ki kellene tágítani a háttérvizsgálatok terét azok esetében, akik fegyvert vásárolnak.

Erős a lobbi

Az Államokban nagyon erős fegyverpárti lobbi működik, amit persze nagyrészt a gyártók támogatnak, és ezek rendre megakadályozzák az ilyen jellegű szabályozások terén az előrelépést. Általában elsőrendű érvük, hogy a korlátozás alkotmányellenes, mert az amerikai polgároknak joguk van megvédeni magukat.

Csak a múlt decemberi iskolai lövöldözés óta 3300-an haltak meg az Egyesült Államokban lőfegyverek használói által. Azonban a lőfegyverrel elkövetett erőszaknak sok olyan áldozata is van, akikről a médiavisszhang elmúltával jóval kevesebb szó esik, azok a túlélők, akiknek az így szerzett sebesülés akár egész életüket megváltoztatja, és tetemes terhet ró rájuk és családjukra.

A chicagói Miles Turnert 18 évesen lőtték meg, legalább öt találat érte a hátán, és egy hajszálon múlt, hogy életben maradt. Az eset előtt a sport nagyon fontos szerepet töltött be az életében, most azonban azért küzdenek a rehabilitációja során, hogy egyáltalán járni tudjon.

Akik túlélték, de belerokkantak

2009-ben a nemzeti kórházi adatbázis szerint 76.100 esetben jártak a sürgősségi osztályon lőtt sérüléssel, ennek több mint fele fegyveres agresszió eredménye. A fegyveres emberöléssel végződő esetek száma ugyanebben az évben közel 11.500. Tehát nagyon sokaknak kell küzdenie a lövések következményeivel.

A Harvard kutató központjának vezetője David Hemenway sürgeti, hogy átfogóbb kutatásokra lenne szükség a nem végzetes lőtt sérülések ügyében, mert a halottak száma elfedi az összkép szörnyűségét a maga teljességében.

Egy lövöldözésnek társadalmi értelemben is komoly ára van, mondja az igazgató, például az igazságszolgáltatási folyamat ára, és a közösség rombolása, amit a félelem okoz, és akkor az orvosi költségekről még nem is beszéltünk.

Olcsóbb meghalni

2010-ben az ilyen jellegű sérülések kezelése 21 milliárd dollárba került. Chicagóban és környékén 846 esetet jelentettek 2012-ben, átlagosan mindegyik 52.000 dollárba (majd 11.5 millió forintba) kerül az adófizetőknek.

„A szörnyű helyzet az, hogy aki meghal, kevesebbe kerül a társadalomnak, mint aki túléli" – mondta Toni Preckwinkle, a megyei vezetőtestület elnöke. A legtöbb esetben fiatal férfiak az érintettek, elsősorban 18 és 29 év között.

Országosan a sebesültek 44% nem rendelkezett biztosítással, így kezelésüket a Medicaid (tulajdonképpen az állami finanszírozású program az alacsony jövedelműek számára) fizette.