Kívül tágasabb

Rákos falvak – halálra ítélve

2013.06.06. 06:53, Kívül tágasabb , 13 komment

Hiába az átlagosnál jóval több rákos megbetegedés és az ebből fakadó haláleset, a kínai köznyelvben csak rákos falvaknak nevezett települések lakóinak segítség helyett csak jórészt a tagadás és megaláztatás jut.

kínai rákos nő cím.jpg

Kínában az iparosodás nem csak a gazdaság fellendülését hozta magával, hanem sok településen magát a halált is. Lehet persze azt mondani, hogy ez így túlzottan hatásvadász megállapítás, ám a tények igazolják, miért is nevezik az érintett településeket a kínai köznyelvben rákos falvaknak. Szakemberek és civil szervezetek szerint közel félezer (egészen pontosan 459) ilyen helység van.

Közös jellemzőjük, hogy a közelben általában gyógyszergyár vagy valamilyen vegyi üzem, erőmű működik. Márpedig az emberek Kínában a mai napig sok helyen közvetlenül a folyóból veszik az ivóvizet.

Megijedtek a hatóságok

Yanglingang egyike ezeknek a településeknek. Itt mindössze néhány száz ember él, mégis 2003 óta tizenegyen vesztették életüket valamilyen rákos megbetegedésben – írja a brit The Guardian.

A jelenségről már 1998 óta beszélnek, de kormányzati szinten csak az utolsó ötéves tervben említették meg, mint környezetvédelmi szempontból felmerülő kérdést. A civilek szerint már az is nagy lépés, hogy ezzel elismerik a probléma létezését.

kínai rákos folyó.jpg

A jelentéstől a hivatalosságok meg is ijedtek, és a népi kongresszus idején az egészségügyi és környezetvédelmi hatóságok közös gyűlésen ítélték el a minisztériumi jelentés szóhasználatát. Ráadásul úgy értékelték, hogy mivel ez egy egészségügyi kérdés, a környezetvédelmi minisztériumnak semmi köze hozzá, így a szövegezés nem pontos, és nem megfelelő.

Három évtized alatt drámai növekedés

Ugyanakkor a szennyezés és a betegségek számának növekedés között a kapcsolatot keresni megalapozottnak tűnik. Ugyanis Kínában a rákbetegségekben elhunytak halálozási aránya 80%-al nőtt az elmúlt 30 évben. Ezzel az ország vezető haláloka lett.

A nagyvárosokban a szennyezett levegőt, vidéken a vizet teszik érte felelőssé. A folyók és tavak 70 százaléka szennyezett, és még hivatalos jelentések szerint is minden második vize alkalmatlan emberi fogyasztásra.

Yanglingangban például nincsen vezetékes víz, amit az emberek nem is bántak, egészen az ipari zóna 2000-ben befejezett megépítéséig. Addig ugyanis a folyó tiszta volt. A falu azóta egy papírgyár és egy erőmű közé beékelve szenved, az előbbi egyenesen a Jangce folyóba üríti a szennyvizét. A falusiak pedig fogyasztás előtt ugyan tisztítják a vizet timsóval, de ez messze nem tökéletes megoldás.

kínai rákos nő.jpg

Segítség helyett fenyegetés

A Greenpeace helyi aktivistái úgy gondolták könnyű lesz a rák és a szennyezés között megállapítani a közvetlen kapcsolatot, de kiderült: annyi különböző betegség, és annyi kémiai vegyület van jelen, hogy nehéz egyértelmű kapcsolatot kimutatni, és évek kellhetnek hozzá.

Egy másik területen, Hangzhou egyik külvárosában a rák 1992 és 2004 között 60 emberéletet követelt, tavaly pedig további hatot, a 2000 fős lakosságból. A helyiek többször próbáltak (eredménytelenül) tiltakozni a vegyi üzemek ellen, de szókimondásuk segítség helyett csak fenyegetést ért.

Az ipari létesítmények pedig egyre beljebb vonulnak az ország szegényebb belső részei felé, ahol a figyelem kevésbé irányul rájuk.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es