Hideg van, és már megint esik a hó? Télen ez maximum a fővárosi közterület-fenntartókat lepi meg, pedig ami Budapesten az elmúlt hetekben történt, semmi ahhoz képest, ami Ojmjakonban van. A jakutföldi falu ugyanis a világ leghidegebb állandóan lakott települése.

A regionális fővárostól, Jakutszktól mintegy kétnapi autóútra fekvő Ojmjakonban a januári átlaghőmérséklet -50 Celsius fok. A leghidegebbet 1926. január 26-án mérték, akkor -71,2 °C volt. (Más kérdés, hogy a hőmérsékletet nem közvetlenül mérték, hanem extrapolációval számolták ki.) Érdekesség, hogy a település neve jakut nyelven „nem fagyott vizet" jelent, ami egy közeli természetesen hőforrásnak köszönhető.

A téli nagy hideg egészen elképesztő hétköznapi problémákat okoz. Ilyen például, hogy a szemüveg ráfagy az ember orrára, a tinta belefagy a tollba, az elemek nem működnek, és a helyiek az autókat soha nem állítják le, mert attól tartanak, hogy nem tudnák újraindítani (ilyet egyébként Amerika északi részéről, sokkal kevésbé hideg területekről is hallottunk már, igaz, csak alkalmanként fordul elő). Mindezek ellenére a helyiek egy része a mai napig a házon kívül található budiban végzi el kisebb és nagyobb dolgát.

A mobiltelefon is értelmezhetetlen dolog arrafelé, hiszen még ha lenne is térerő (ahogyan nincs), maguk a készülékek amúgy sem működnének ilyen hidegben.

Gondot okoz az elhunytak eltemetése is, hiszen akár három napig is eltarthat, mire ki tudják ásni a sírhelyet. Először ugyanis hatalmas máglyákat gyújtanak néhány órára, hogy a fagyott föld felengedjen. Ekkor néhány tíz centi mélyre tudnak leásni, majd ismét máglyát gyújtanak és kezdik elölről az egész folyamatot, amíg el nem érik a megfelelő mélységet.

A falu lakóinak száma alig haladja meg a félezret, ami nem is csoda, hiszen egészen az 1930-as évekig itt nem volt állandó település. Akkor azonban a szovjet vezetés úgy döntött, hogy mivel a nomádokat nehéz befolyás alatt tartani, és egyébként is: technológiailag és kulturálisan elmaradottak, állandó települést kell létesíteni.

A legtöbb háztartásban ma is szénnel és fával fűtenek, és a helyi hőerőmű is előbbivel működik. Már ha megérkezik a szállítmány, ami ha elmarad, a faluban öt órán belül leáll szinte minden, a csövek elfagynak és eltörnek.

Mivel gyakorlatilag semmi sem terem meg, a helyiek fő tápláléka a rénszarvas- és a lóhús. A településen egyetlen apró bolt található (a fenti képek közül a legalsó, felette a helyi benzinkút), amely a legalapvetőbb szükségleteket képes kielégíteni.

Az elsősorban rénszarvastenyészetből, vadászatból vagy lékhorgászatból élő helyiek persze megszokták a szélsőséges időjárást. A hőmérsékletingadozás ugyanis szélsőséges esetben egy éven belül elérheti akár a 100 Celsius fokot is, hiszen a téli -60 foknál is hidegebbet nyáron akár +30 fok fölötti meleget is mértek.

Még egy érdekesség: a tengerszint felett 750 méter magasan fekvő Ojmjakonban decemberben 3 órát van fent a Nap, míg nyáron 21 órán keresztül van világos.