Dubaj mára már fogalommá vált (és most nem a magyar hölgyek érdekes kalandjaira gondolunk, bár alighanem az egy meglehetősen népszerű poszt lenne, de ellenállunk a csábításnak), egy egész térség fejlődésének jelképe lett a közel-keleti emirátus. Az idáig vezető hosszú útról számolnak be a most következő képek.

Dubaj mára a pénz egyik fővárosa lett, és egyre nehezebb elhinni, hogy pár évtizeddel ezelőtt is a felhőkarcolók és a bevásárlóközpontok helyén egy teljesen más élet zajlott.

A Mohammed sejkről elnevezett kulturális központ honlapjára felkerült, jórészt az ötvenes-hatvanas években készült képeken mai szemmel nézve az emirátus szinte felismerhetetlen. A képek nem sokkal azután készültek, hogy olajat találtak, ami alapjaiban változtatta meg az emirátus és az ott élők életét, és cserélődött le a tevék jó része luxusautókra.

Dubaj első felvirágzása még a XIX. század végére tehető, a fordulópont 1892 volt, amikor az emír bejelentette, hogy a külföldi kereskedők adómentességet kapnak. Ennek (és a gyöngyiparnak) köszönhetően a népesség viszonylag rövid idő alatt megduplázódott.

Az 1930-as években aztán Dubajt is elérte a recesszió, amiből egészen az 1960-as évekig, az olaj felfedezéséig nem is nagyon tudott kikecmeregni. Akkor azonban gyakorlatilag minden megváltozott, a nyersolaj exportjával megindult a dolláráradat.

Dubaj túlélte az 1980-as mélypontot is (ekkor gyakorlatilag az előző évek növekedése után alig folyt be olajdollár), és az évtized közepére újra feltalálta magát – ezúttal már mint turistacélpont.

Az itt látható képek jórészt az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején, na és természetesen napjainkban készültek. Sok további szó nem is kell hozzá, a képek magukért beszélnek.